Ugrás a fő tartalomra

Döbbenetes, mennyi csikket dobálnak el az emberek

A cigaretta egyre inkább közellenséggé válik, hiszen amellett, hogy gazdaságilag komoly tényező, sajnos az egészségügyi kiadások növelése révén veszteségeket termel. A rák kialakulásának kockázata mellett azzal is számolni kell, hogy a cigaretta bizony nem tűnik el nyomtalanul, miután elszívtuk. 

A szűrő, bár első ránézésre papírnak látszik, nem az. Műanyagot is bőven tartalmaz, ráadásul a vízre gyakorolt hatása sem elhanyagolható, hiszen méreganyagok is bőséggel oldódnak ki belőle. De ez nem akadályozza meg a dohányosok egy részét abban, hogy eldobják az utcán a csikkeket. Ez ugyan sok országban tilos, máshol azonban megszokott látvány, és igazán semmit nem tesznek ellene. Ha pedig megnézzük, mennyi csikket is dobálnak el az emberek, akkor döbbenetes adatokat kaphatunk - írta a Köpönyeg

A Housefresh készített egy kimutatást egy átfogó adatgyűjtés után, amiben igyekeznek rámutatni arra, hogy mekkora környezeti terhelést is jelent a szerteszét hajigált csikkek sokasága - és csak azokat a csikkeket számolják, melyeket elhajigálnak az emberek. 

Egyetlen perc(!) alatt annyi csikket dobálnak el az emberek világszerte, mely megtöltene egy olimpiai boksz ringet – ez mintegy 50 köbméternyi csikket jelent. Ha növeljük az értékeket, akkor a kimutatás még döbbenetesebb lesz.  

Pusztán egy hét kell ahhoz, hogy a csikkek sokasága megtöltse a Fehér házat a padlótól a plafonig - kétszer! Egy év leforgása alatt mintegy 4,5 billió csikket hajítunk el, mely nagyjából 26 470 588 köbméternyi hulladékot jelent. Ez pedig már a Centrál Park megtöltésére is alkalmas. Mivel a csikkek műanyag-hulladéknak számítanak, így a szennyezésük ráadásul nem rövid távú, hiszen egyes összetevők évtizedekig is jelen lehetnek, és mikroműanyag formájában az élőlények szervezetében is megjelennek – igen, az emberében is. 

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szijjártó Péter kioktatta az Európai Uniót

Ukrajna és Moldova mellett Georgiának is meg kellett volna kapnia az európai uniós tagjelölti státuszt, ennek elmaradása megmagyarázhatatlan, érthetetlen és Európa szempontjából is káros - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Tbilisziben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilja Darcsiasvilivel közös sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy a csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozón Ukrajna és Moldova megkapta a tagjelöltséget, de kiemelte, hogy ezt Georgiának is meg kellett volna adnia a közösségnek. "Ha az Európai Unióban lenne akár csak egy pici stratégiai látásmód is, akkor a tagjelölti státuszt Georgia tegnap meg kellett volna, hogy kapja" - vélekedett, az ezzel ellentétes döntést megmagyarázhatatlannak, érthetetlennek és Európa szempontjából is károsnak nevezve. "A tegnapi brüsszeli döntés ellentétes az EU megerősítésének céljával, újabb elfecsérelt lehetőséget jelent, ráadásul tiszteletlenség a georgia

Nehéz tél elé nézhet Európa

Várhatóan nehéz télre kell készülnie Európának, a gazdasági problémák megoldására közös európai válaszokat kell találni - jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök pénteken, az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozójára érkezve. "Ha ezen a nyáron nem készülünk közösen a télre, akkor nagy a veszélye annak, hogy ezen a télen komoly problémákkal kell szembenéznünk" - fogalmazott Alexander De Croo. Emlékeztetett arra, hogy vannak EU-tagországok, melyek már intézkednek a gázhiány elkerülésére, azonban - hangsúlyozta - hatékonyan csak a közös cselekvés útján lehetséges kilábalni a nehéz időszakból. "Nálunk már most is magas az infláció, és magasak az energiaárak" - fogalmazott. Közölte továbbá, hogy kormánya támogatja az energiahordozók közös beszerzésére vonatkozó európai bizottsági javaslatot, valamint az árak plafonjának megállapítását is. Véleménye szerint az Európai Bizottságnak kézbe kell vennie az ügyet, a tagállamok

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban. Anthony Sheridan szakértő az eseményen elmondta, 29 ország 126 állatkertjét vizsgálta meg mintegy negyven szempont alapján: a C, azaz a félmillió látogatószám alatti kategóriában negyvenöt állatkert közül a Nyíregyházi Állatpark szerezte meg az elsőséget, megismételve 2015-ben és 2018-ban elért sikerét. A felmérés a 2020 előtti állapotokat tükrözi, hiszen az elmúlt két évben a koronavírus-járvány jelentősen megnehezítette az állatkertek működését, így teljesítményük értékelését is - fűzte hozzá a szakember. Kiemelte, az elmúlt években park folyamatosan fejlődik és a leggyorsabban fejlődő állatkertté vált a városi tulajdonban lévő állatkertek között egész Európában. Az értékelési rendszerben az állatkerteket a látogatószám mel

Néhol 40 fok közeli meleg is lehet a jövő héten

A jövő héten fokozódik a hőség, néhol 40 fok közeli meleg is lehet - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez. Hétfőn sok napsütés várható de főleg az Északi-középhegység térségében előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 15 és 21 fok között valószínű, de a hidegre érzékeny részeken 11-14 fokot is mérhetnek. A legmagasabb hőmérséklet 31 és 36 fok között valószínű. Kedden is sok lesz a napsütés, de a nyugati és északi tájakon időszakosan több lehet a felhő, és azokon a tájakon zápor, zivatar is előfordulhat. A hajnali 14-22 fokról, délután 32-37 fokig melegszik fel a levegő. Szerdán a napsütés mellett a Dunántúl nyugati, délnyugati részein alakulhat ki zápor, zivatar. A minimumhőmérséklet 15 és 23, a maximum 33 és 38 fok között valószínű. Csütörtökön és pénteken napos idő várható. Az ország döntő részén nem valószínű csapadék, de néhány helyi zápor, ziva

Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban

Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban. Dr. Bene Orsolya, kardiológus a WEBBeteg portálon megjelent írásában eloszlatja a félreértéseket. Tévhit: A magas vérnyomás nem veszélyes Tévedés, hogy a magas vérnyomás nem veszélyes! Bár a hypertonia nem mindig jár panasszal, fájdalommal, ijesztő tünetekkel , a kezeletlen magas vérnyomás hosszú évek során alattomosan szívelégtelenséghez vezethet, fokozza az érelmeszesedés kialakulását, így a szélütés, infarktus kockázatát, károsítja a vesét. A célérték alatt tartott, megfelelően beállított vérnyomásértékekkel a stroke előfordulása 45 százalékkal, az infarktusé 21 százalékkal csökkenthető. Tévhit: Az életkor emelkedésével megengedhető a magasabb vérnyomás Régi tévhit, hogy a normális szisztolés vérnyomást úgy kapjuk meg, ha az életkorunkhoz hozzáadunk 100-at. Ez azonban helytelen, a vérnyomás felső értéke a legtöbb esetben 140/90 Hgmm, vesebetegek, cukorbetegek, érbetegek esetén az érték alacsonyab