Ugrás a fő tartalomra

A volt lengyel miniszterelnök szerint az EU-nak újra kellene alakulnia Lengyelország és Magyarország nélkül

Lech Walesa, Lengyelország volt miniszterelnöke szerint az Európai Uniónak fel kellene bomlania és újra kellene alakulnia Lengyelország és Magyarország nélkül. Továbbá úgy gondolja, a jelenlegi lengyel kormányt egy népszavazással még 2023 előtt le kellene váltani - írta az Index.

A Nobel-békedíjas Lech Walesa volt lengyel elnök szerint az Európai Uniónak fel kell oszlatnia magát, és új uniót kellene létrehoznia, amely Franciaországon és Németországon alapszik. Az exelnök az Interia portálnak adott interjújában kiemelte, az általa elképzelt új uniónak Lengyelország és Magyarország nélkül kellene megalakulnia. 

Hozzátette: ha Lengyelország csatlakozni akar majd az új unióhoz, akkor a jogokon kívül kötelezettségeket is kell vállalnia, hogy a most zajló „bohóckodás” ne ismétlődjön meg.

Walesa úgy véli, hiba lenne, ha az Európai Bizottság jóváhagyná a Lengyelország helyreállítására vonatkozó nemzeti tervet, ugyanis a kormány az erre kapott összeget csak ellopná és elherdálná.

Jogállamiság nélkül nincs értelme eurómilliárdokat a semmiért adományozni – mondta, kiemelve: a lengyel kormányt még a 2023-as szavazás előtt egy népszavazás kiírásával kellene leváltani. Elképzelése alapján, ha több szavazatot gyűjtenek a kormány visszavonására, mint kinevezésére, akkor kormányt válthatnak. Arra a kérdésre, hogy hogyan valósítaná meg a népszavazást, ha az alkotmányellenes, azt válaszolta: új alkotmányt kell készíteni, mert a jelenlegi nem jó.

Arra hogy rosszabb-e a helyzet az 1989-hez képest, úgy fogalmazott: „igen, alkotmányt kell módosítani, harcolni a rossz kormányzat ellen, választ találni a globalizáció legfontosabb kérdéseire”.

Lehet, hogy lehallgatnak, de hiába. Nincsenek szovjet csapatok, nincs Varsói Szerződés. Azonban soha nem lehet olyan jó, hogy ne lehetne még jobb – fogalmazott a volt lengyel elnök.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szijjártó Péter kioktatta az Európai Uniót

Ukrajna és Moldova mellett Georgiának is meg kellett volna kapnia az európai uniós tagjelölti státuszt, ennek elmaradása megmagyarázhatatlan, érthetetlen és Európa szempontjából is káros - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Tbilisziben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilja Darcsiasvilivel közös sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy a csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozón Ukrajna és Moldova megkapta a tagjelöltséget, de kiemelte, hogy ezt Georgiának is meg kellett volna adnia a közösségnek. "Ha az Európai Unióban lenne akár csak egy pici stratégiai látásmód is, akkor a tagjelölti státuszt Georgia tegnap meg kellett volna, hogy kapja" - vélekedett, az ezzel ellentétes döntést megmagyarázhatatlannak, érthetetlennek és Európa szempontjából is károsnak nevezve. "A tegnapi brüsszeli döntés ellentétes az EU megerősítésének céljával, újabb elfecsérelt lehetőséget jelent, ráadásul tiszteletlenség a georgia

Nehéz tél elé nézhet Európa

Várhatóan nehéz télre kell készülnie Európának, a gazdasági problémák megoldására közös európai válaszokat kell találni - jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök pénteken, az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozójára érkezve. "Ha ezen a nyáron nem készülünk közösen a télre, akkor nagy a veszélye annak, hogy ezen a télen komoly problémákkal kell szembenéznünk" - fogalmazott Alexander De Croo. Emlékeztetett arra, hogy vannak EU-tagországok, melyek már intézkednek a gázhiány elkerülésére, azonban - hangsúlyozta - hatékonyan csak a közös cselekvés útján lehetséges kilábalni a nehéz időszakból. "Nálunk már most is magas az infláció, és magasak az energiaárak" - fogalmazott. Közölte továbbá, hogy kormánya támogatja az energiahordozók közös beszerzésére vonatkozó európai bizottsági javaslatot, valamint az árak plafonjának megállapítását is. Véleménye szerint az Európai Bizottságnak kézbe kell vennie az ügyet, a tagállamok

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban. Anthony Sheridan szakértő az eseményen elmondta, 29 ország 126 állatkertjét vizsgálta meg mintegy negyven szempont alapján: a C, azaz a félmillió látogatószám alatti kategóriában negyvenöt állatkert közül a Nyíregyházi Állatpark szerezte meg az elsőséget, megismételve 2015-ben és 2018-ban elért sikerét. A felmérés a 2020 előtti állapotokat tükrözi, hiszen az elmúlt két évben a koronavírus-járvány jelentősen megnehezítette az állatkertek működését, így teljesítményük értékelését is - fűzte hozzá a szakember. Kiemelte, az elmúlt években park folyamatosan fejlődik és a leggyorsabban fejlődő állatkertté vált a városi tulajdonban lévő állatkertek között egész Európában. Az értékelési rendszerben az állatkerteket a látogatószám mel

Néhol 40 fok közeli meleg is lehet a jövő héten

A jövő héten fokozódik a hőség, néhol 40 fok közeli meleg is lehet - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez. Hétfőn sok napsütés várható de főleg az Északi-középhegység térségében előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 15 és 21 fok között valószínű, de a hidegre érzékeny részeken 11-14 fokot is mérhetnek. A legmagasabb hőmérséklet 31 és 36 fok között valószínű. Kedden is sok lesz a napsütés, de a nyugati és északi tájakon időszakosan több lehet a felhő, és azokon a tájakon zápor, zivatar is előfordulhat. A hajnali 14-22 fokról, délután 32-37 fokig melegszik fel a levegő. Szerdán a napsütés mellett a Dunántúl nyugati, délnyugati részein alakulhat ki zápor, zivatar. A minimumhőmérséklet 15 és 23, a maximum 33 és 38 fok között valószínű. Csütörtökön és pénteken napos idő várható. Az ország döntő részén nem valószínű csapadék, de néhány helyi zápor, ziva

Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban

Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban. Dr. Bene Orsolya, kardiológus a WEBBeteg portálon megjelent írásában eloszlatja a félreértéseket. Tévhit: A magas vérnyomás nem veszélyes Tévedés, hogy a magas vérnyomás nem veszélyes! Bár a hypertonia nem mindig jár panasszal, fájdalommal, ijesztő tünetekkel , a kezeletlen magas vérnyomás hosszú évek során alattomosan szívelégtelenséghez vezethet, fokozza az érelmeszesedés kialakulását, így a szélütés, infarktus kockázatát, károsítja a vesét. A célérték alatt tartott, megfelelően beállított vérnyomásértékekkel a stroke előfordulása 45 százalékkal, az infarktusé 21 százalékkal csökkenthető. Tévhit: Az életkor emelkedésével megengedhető a magasabb vérnyomás Régi tévhit, hogy a normális szisztolés vérnyomást úgy kapjuk meg, ha az életkorunkhoz hozzáadunk 100-at. Ez azonban helytelen, a vérnyomás felső értéke a legtöbb esetben 140/90 Hgmm, vesebetegek, cukorbetegek, érbetegek esetén az érték alacsonyab