Ugrás a fő tartalomra

Brüsszelnek nincs információja arról, hogy bármely európai ország rubelben fizetne az orosz gázért

Az Európai Bizottságnak nincs információja arról, hogy bármelyik európai uniós tagország vagy magáncég rubelben fizetne az orosz gázért vagy hajlandó lenne erre - közölte Kadri Simson, az energiaügyekért felelős uniós biztos.

Az EU-tagállamok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozására érkezve Simson elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete, miszerint április 1-jétől a külföldi vevőknek rubellel kell fizetniük az orosz gázért, "az EU megosztására tett újabb kísérlet, amelyre egységben és szolidaritásban kell az uniónak reagálnia". Mint mondta, Lengyelországot és Bulgáriát, azt a két tagországot, amelyektől Moszkva megtagadta a gázszállítást, mert nem hajlandóak rubelben fizetni, a tagállamok a gáz átirányításával támogatják.

Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter úgy nyilatkozott: Lengyelország készen áll arra, hogy teljes mértékben függetlenedjen az orosz kőolajtól, és hajlandó támogatni más országokat abban, hogy csökkentsék Oroszországból származó ellátásukat fosszilis tüzelőanyagból. Moskwa elmondta: Lengyelország "azonnali és abszolút szükségszerű" szankciókat sürget az orosz olajra és a gázra vonatkozóan

"Oroszország elzárta előlünk a földgázt, de teljes biztonságban vagyunk. Ambiciózus tervet hajtottunk végre, kiépítettük ehhez a megfelelő infrastruktúrát, a gáztárolókat télire feltöltöttük" - jelentette ki.

Hozzátette: vasárnap amerikai gáz áramlott Litvániából Lengyelországba, ez volt az első szállítás, és a jövőben folytatódni fog.

Leonore Gewessler osztrák energiaügyi miniszter nyilatkozata szerint Ausztria is kész elviselni az Oroszország elleni olajembargó következményeit, ha az EU és tagállamai megállapodnak efelől. Mint mondta, "Ausztria intenzív erőfeszítéseket tett, hogy csökkentse függőségét Oroszországtól, például nem dolgoz fel többé orosz nyersolajat".

Robert Habeck német gazdasági és klímaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy Németország kész támogatni az orosz kőolaj bojkottját akkor, ha azt megfelelően előkészítik, és figyelembe veszik azon uniós országok érdekeit, amelyek jelentősebb mértékben függnek az orosz szállításoktól.

Elmondta: nem szabad hagyni, hogy az uniós lépések kontrollálhatatlan gazdasági helyzethez vezessenek.

"Németország nagy előrelépést tett a szén és az olaj függetlenítésének terén, és jó úton halad, hogy ugyanezt tegye a gáz esetében is. Más országoknak valamivel több időre van szükségük" - jelentette ki.

Az energiaügyi miniszterek EU-tanácsának rendkívüli ülésére azért kerül sor hétfőn, mert a Gazprom orosz olajvállalat úgy döntött, hogy teljes mértékben felfüggeszti a gázszállítást az egyes tagállamokkal kötött szerződései alapján. A tanácskozás célja az volt, hogy a szakminiszterek áttekintsék az ellátásbiztonság, a gáztranzit és a gázkészletekkel való gazdálkodás terén lehetséges további intézkedéseket, különös tekintettel az elkövetkező hetekre és hónapokra.

Kadri Simson a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: a vállalatok, amelyek engednek a nyomásnak, hogy az eurót rubelre váltsák át a Gazprombanknál vezetett számláikon keresztül, megsértik az uniós szankciókat.

Mint mondta, az EU részletes iránymutatást készít azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok miként cselekedhetnek a kifizetésekkel összefüggésben a szankciós kereteken belül. Azt is kiemelte, hogy a Lengyelországba, illetve Bulgáriába irányuló szállítások leállítása is arra mutat rá, hogy az orosz beszállítás nem megbízható, így minden tagállamnak kidolgozott vészhelyzeti tervvel kell rendelkeznie arra az esetre, ha az ellátás esetlegesen megszakadna.

A biztos elítélte Moszkva egyoldalú döntését a lengyel és bolgár szállítások leállítására vonatkozóan, de megerősítette, hogy a két tagországban nem áll fenn a közvetlen veszélye annak, hogy az fogyasztók és az ipar számára megszakadna a gázellátás.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Novák Katalin: szükség van erős, stabil, ütőképes haderőre

Novák Katalin köztársasági elnök szerint szükség van erős, stabil, ütőképes haderőre, amely képes garantálni Magyarország függetlenségét, területi épségét és határainak katonai védelmét. Az államfő a Facebook-oldalán szombaton emlékeztetett arra, hogy ez a magyar honvédelem napja. A Görgey Artúr tábornok vezette honvédsereg 1849-ben ezen a napon foglalta vissza Buda várát az osztrák csapatoktól. "Most, amikor háború dúl Magyarország szomszédságában, még inkább érezzük: szükségünk van az erős, stabil, ütőképes haderőre, amely képes garantálni Magyarország függetlenségét, területi épségét és határainak katonai védelmét" - fogalmazott Novák Katalin. Magyarország békéjének és biztonságának záloga az a Magyar Honvédség, amelynek gyökerei egészen 1848-49-ig nyúlnak vissza - tette hozzá. A köztársasági elnök köszöntött minden magyar katonát és honvédelmi alkalmazottat, "itthon és külszolgálatban egyaránt". "Államfőként és főparancsnokként is számítok elhivatott munkáj

Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére

A román külügyminisztérium szerint Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal. Péntek este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen, amelyben a köztársasági elnök arról számolt be, hogy Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott. "Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont" - írta közösségi oldalán Novák Katalin. A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte: egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban. "

Elpusztul a Mars

A Marsnak fog csapódni lassú haláltáncot járó holdja, a Phobos – írja egy új kutatás alapján a Futurism tudományos portál. A Perseverance marsjáró készített az elmúlt hetekben egy felvételt, amelyen a Mars krumplialakú holdja, a Phobos elhalad a Nap előtt, ezzel részleges napfogyatkozást idézve elő. A tudósok a jelenséget tanulmányozva alaposabban megismerték a hold pályáját, és azt, miként húzza az égitestet a gravitáció a vörös bolygó felé -  írta az Origo . Az elemzések alapján a NASA kutatói úgy vélik, a Phobos halálra van ítélve. „Egyre közelebb kerül a Mars felszínéhez, és több tízmillió év múlva be is csapódik majd a bolygóba. Az elmúlt két évtizedben a marsi napfogyatkozások vizsgálata segített jobban megérteni, miként is megy végbe e lassú halálspirál" – írták az amerikai űrügynökség kutatói a kiadott közleményükben. A jó hír az, hogy a Phobos elkerülhetetlen pusztulása nem következik be egyhamar, ami azt jelenti, hogy az emberes Mars-expedíciót nem fogja befolyásolni az

Szijjártó: Brüsszelnek változtatnia kell nagyképű hozzáállásán

Ha a nyugat-balkáni bővítés tekintetében az Európai Unió nem tud változtatni nagyképű hozzáállásán, akkor hasonló kudarc fogja érni, mint amikor elvesztette az Egyesült Királyságot - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszteri ülésének szünetében hétfőn. Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Ukrajna ellen indított orosz háborúnak még világosabbá kell tennie, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva. Kijelentette: Magyarország nemzeti érdeke és nemzetbiztonsági kérdés a Nyugat-Balkán uniós integrációja, azért hogy biztosítani lehessen a régió békéjét és stabilitását. Magyarország mindig is az Európai Unió természetes részének tekintette Közép-Európának ezt a déli részét - emelte ki. "A nyugat-balkáni országok és társadalmak egyelőre inkább az európai uniós integrációt pártolják más irányokhoz képest, de nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e" - fogalmazott.

Magyar Nemzet: a cseppfolyósított földgáz drága, veszélyes és környezetszennyező

A cseppfolyósított földgáz jelentős ökológiai lábnyomáról, drága és veszélyes szállításáról, beszerzésének problémáiról közölt cikket a szombati Magyar Nemzet. A napilap elemzésében emlékeztetnek arra, hogy az Ukrajnában zajló háború nyomán az Európai Unió tagállamai már gőzerővel dolgoznak az orosz gázimporttól való függőségük csökkentése érdekében. Ennek kapcsán pedig egyre többször kerül szóba az LNG, vagyis a cseppfolyósított gáz. A BP Statistical Review of World Energy szerint 2020-ban 167,7 milliárd köbméter vezetékes gáz érkezett Európába Oroszországból. Egy átlagos tankerhajó azonban csak 174 ezer köbméter cseppfolyósított gáz szállítására képes, amely légneművé alakítása után 103 millió köbméter gázt jelent, tehát 1628 hajónyi szállítmány tudná pótolni az orosz földgázt Európában. Az Institute for Shipping Economics and Logistics (ISL) becslései szerint ahhoz, hogy Európa gázellátását biztosítani lehessen, még körülbelül 160 ilyen hajót kellene gyártani, amelynek költsége elér