Ugrás a fő tartalomra

Tovább nőttek tavaly a katonai kiadások világszerte

A hadfelszerelésekre, fegyverkezésre és katonai célú technológiai kutatásokra tavaly fordítottak első alkalommal 2000 milliárd dollárnál többet a világ országai a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfői jelentése alapján. A ranglistát továbbra is az Egyesült Államok vezeti.

A SIPRI kimutatása szerint a globális katonai kiadások 2021-ben az előző évhez képest inflációval kiigazítva 0,7 százalékkal 2113 milliárd dolláros rekordra (mintegy 1,94 billió euróra) emelkedtek.

A tavalyi évvel együtt immár hetedik éve sorozatban emelkednek a világ katonai kiadásai. "Még a koronavírus-világjárvány gazdasági következményei közepette is a globális katonai kiadások újabb csúcsot döntöttek" - mondta Diego Lopes da Silva, a SIPRI kutatója. Az infláció miatt a növekedési ütem lassult ugyan, az inflációt figyelmen kívül hagyva viszont a növekedés 6,1 százalék volt.

A 2020-as első járványév utáni jelentős gazdasági fellendülés azt jelentette, hogy a katonai kiadások részesedése a globális gazdasági teljesítményben enyhén, 0,1 százalékponttal, 2,2 százalékra csökkent 2021-ben.

Katonai kiadásainak a GDP legalább két százalékára növelésére tett ígéretét tavaly nyolc európai NATO-ország érte el, eggyel kevesebben, mint 2020-ban, de ez is jelentős növekedés 2014-hez képest, amikor csak két ország érte el a két százalékos határt.

A ranglistát továbbra is Egyesült Államok vezeti. Bár az amerikai katonai kiadások 1,4 százalékkal csökkentek az inflációval korrigálva, a 801 milliárd dolláros (734 milliárd euró) amerikai védelmi költségvetés még ezzel együtt is nagyobb, mint a 10 legtöbbet költő ország közül a többi kilencé összesen.

A kutatóintézet szerint az Egyesült Államok az elmúlt években elsősorban a katonai kutatásra és fejlesztésre összpontosított. Az amerikai kormány többször is hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani az amerikai hadsereg technológiai vezető szerepét a stratégiai versenytársakkal szemben, hangsúlyozta Alexandra Marksteiner, a SIPRI szakértője.

A katonai kiadásokra legtöbbet fordító öt ország 2021-ben az Egyesült Államok, Kína, India, az Egyesült Királyság és Oroszország volt, amelyek együttesen a globális kiadások 62 százalékát adták.

Kína nagy lépésekben zárkózik fel a listavezető mögé: 2021-es katonai kiadásai 4,7 százalékkal 293 milliárd dollárra (268 milliárd euróra) emelkedtek a SIPRI becslése szerint.

Az Ukrajna elleni orosz offenzíva előtti évben Oroszország katonai kiadásai 2,9 százalékkal 65,9 milliárd dollárra (60 milliárd euróra) nőttek, ami megfelelt Oroszország bruttó hazai terméke 4,1 százalékának.

Oroszország nagy bevételre tett szert a fosszilis energiahordozók értékesítéséből, amint azt Lucie Béraud-Sudreau, a SIPRI szakértője kifejtette: "a magas olaj- és gázbevételek segítettek Oroszországnak növelni katonai kiadásait 2021-ben". Az orosz kiadások csökkentek 2016 és 2019 között az alacsony energiaárak és a Krím félsziget annektálása nyomán bevezetett szankciók miatt, de azóta már több alkalommal is emelkedtek.

A Krím 2014-es elvesztése óta Ukrajna 72 százalékkal növelte katonai kiadásait. Tavaly viszont a becslések szerint kiadásai 8,5 százalékkal, 5,9 milliárd dollárra, a GDP 3,2 százalékára csökkentek.

A globális katonai kiadásokról április végén publikált rendszeres éves SIPRI-jelentést a legátfogóbb felmérésnek tekintik világszerte. A kutatóintézet a védelmi költségvetésre vonatkozó hivatalos kormányzati adatokra, valamint más forrásokra és statisztikákra támaszkodva állítja össze jelentését, ami így rendszerint el is tér a NATO és az egyes országok adataitól. Az összegzés magában foglalja a személyzetre, a katonai segélyekre, valamint a katonai kutatásra és fejlesztésre fordított összegeket is.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Elpusztul a Mars

A Marsnak fog csapódni lassú haláltáncot járó holdja, a Phobos – írja egy új kutatás alapján a Futurism tudományos portál. A Perseverance marsjáró készített az elmúlt hetekben egy felvételt, amelyen a Mars krumplialakú holdja, a Phobos elhalad a Nap előtt, ezzel részleges napfogyatkozást idézve elő. A tudósok a jelenséget tanulmányozva alaposabban megismerték a hold pályáját, és azt, miként húzza az égitestet a gravitáció a vörös bolygó felé -  írta az Origo . Az elemzések alapján a NASA kutatói úgy vélik, a Phobos halálra van ítélve. „Egyre közelebb kerül a Mars felszínéhez, és több tízmillió év múlva be is csapódik majd a bolygóba. Az elmúlt két évtizedben a marsi napfogyatkozások vizsgálata segített jobban megérteni, miként is megy végbe e lassú halálspirál" – írták az amerikai űrügynökség kutatói a kiadott közleményükben. A jó hír az, hogy a Phobos elkerülhetetlen pusztulása nem következik be egyhamar, ami azt jelenti, hogy az emberes Mars-expedíciót nem fogja befolyásolni az

Szijjártó: Brüsszelnek változtatnia kell nagyképű hozzáállásán

Ha a nyugat-balkáni bővítés tekintetében az Európai Unió nem tud változtatni nagyképű hozzáállásán, akkor hasonló kudarc fogja érni, mint amikor elvesztette az Egyesült Királyságot - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszteri ülésének szünetében hétfőn. Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Ukrajna ellen indított orosz háborúnak még világosabbá kell tennie, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva. Kijelentette: Magyarország nemzeti érdeke és nemzetbiztonsági kérdés a Nyugat-Balkán uniós integrációja, azért hogy biztosítani lehessen a régió békéjét és stabilitását. Magyarország mindig is az Európai Unió természetes részének tekintette Közép-Európának ezt a déli részét - emelte ki. "A nyugat-balkáni országok és társadalmak egyelőre inkább az európai uniós integrációt pártolják más irányokhoz képest, de nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e" - fogalmazott.

Magyar Nemzet: a cseppfolyósított földgáz drága, veszélyes és környezetszennyező

A cseppfolyósított földgáz jelentős ökológiai lábnyomáról, drága és veszélyes szállításáról, beszerzésének problémáiról közölt cikket a szombati Magyar Nemzet. A napilap elemzésében emlékeztetnek arra, hogy az Ukrajnában zajló háború nyomán az Európai Unió tagállamai már gőzerővel dolgoznak az orosz gázimporttól való függőségük csökkentése érdekében. Ennek kapcsán pedig egyre többször kerül szóba az LNG, vagyis a cseppfolyósított gáz. A BP Statistical Review of World Energy szerint 2020-ban 167,7 milliárd köbméter vezetékes gáz érkezett Európába Oroszországból. Egy átlagos tankerhajó azonban csak 174 ezer köbméter cseppfolyósított gáz szállítására képes, amely légneművé alakítása után 103 millió köbméter gázt jelent, tehát 1628 hajónyi szállítmány tudná pótolni az orosz földgázt Európában. Az Institute for Shipping Economics and Logistics (ISL) becslései szerint ahhoz, hogy Európa gázellátását biztosítani lehessen, még körülbelül 160 ilyen hajót kellene gyártani, amelynek költsége elér

Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére

A román külügyminisztérium szerint Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal. Péntek este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen, amelyben a köztársasági elnök arról számolt be, hogy Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott. "Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont" - írta közösségi oldalán Novák Katalin. A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte: egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban. "

Egy orosz katonai repülőgép megsértette Svédország légterét

Egy orosz katonai repülőgép megsértette Svédország légterét Bornholm szigetének közelében. A behatoló AN-30 légcsavaros repülőgépet légi megfigyelésre alkalmazzák. A repülőt a svéd légierő vadászgépei lefényképezték. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a közszolgálati rádióban elfogadhatatlannak nevezte az incidenst. Márciusban négy orosz vadászgép hatolt be a svéd légtérbe a Balti-tenger fölött. Az ukrajnai háború miatt Svédország és a szomszédos Finnország is fontolgatja, hogy belép a NATO-ba. Moszkva figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépésnek következményei lesznek. (MTI)/Fotó: Illusztráció