Ugrás a fő tartalomra

Tovább nőttek tavaly a katonai kiadások világszerte

A hadfelszerelésekre, fegyverkezésre és katonai célú technológiai kutatásokra tavaly fordítottak első alkalommal 2000 milliárd dollárnál többet a világ országai a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfői jelentése alapján. A ranglistát továbbra is az Egyesült Államok vezeti.

A SIPRI kimutatása szerint a globális katonai kiadások 2021-ben az előző évhez képest inflációval kiigazítva 0,7 százalékkal 2113 milliárd dolláros rekordra (mintegy 1,94 billió euróra) emelkedtek.

A tavalyi évvel együtt immár hetedik éve sorozatban emelkednek a világ katonai kiadásai. "Még a koronavírus-világjárvány gazdasági következményei közepette is a globális katonai kiadások újabb csúcsot döntöttek" - mondta Diego Lopes da Silva, a SIPRI kutatója. Az infláció miatt a növekedési ütem lassult ugyan, az inflációt figyelmen kívül hagyva viszont a növekedés 6,1 százalék volt.

A 2020-as első járványév utáni jelentős gazdasági fellendülés azt jelentette, hogy a katonai kiadások részesedése a globális gazdasági teljesítményben enyhén, 0,1 százalékponttal, 2,2 százalékra csökkent 2021-ben.

Katonai kiadásainak a GDP legalább két százalékára növelésére tett ígéretét tavaly nyolc európai NATO-ország érte el, eggyel kevesebben, mint 2020-ban, de ez is jelentős növekedés 2014-hez képest, amikor csak két ország érte el a két százalékos határt.

A ranglistát továbbra is Egyesült Államok vezeti. Bár az amerikai katonai kiadások 1,4 százalékkal csökkentek az inflációval korrigálva, a 801 milliárd dolláros (734 milliárd euró) amerikai védelmi költségvetés még ezzel együtt is nagyobb, mint a 10 legtöbbet költő ország közül a többi kilencé összesen.

A kutatóintézet szerint az Egyesült Államok az elmúlt években elsősorban a katonai kutatásra és fejlesztésre összpontosított. Az amerikai kormány többször is hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani az amerikai hadsereg technológiai vezető szerepét a stratégiai versenytársakkal szemben, hangsúlyozta Alexandra Marksteiner, a SIPRI szakértője.

A katonai kiadásokra legtöbbet fordító öt ország 2021-ben az Egyesült Államok, Kína, India, az Egyesült Királyság és Oroszország volt, amelyek együttesen a globális kiadások 62 százalékát adták.

Kína nagy lépésekben zárkózik fel a listavezető mögé: 2021-es katonai kiadásai 4,7 százalékkal 293 milliárd dollárra (268 milliárd euróra) emelkedtek a SIPRI becslése szerint.

Az Ukrajna elleni orosz offenzíva előtti évben Oroszország katonai kiadásai 2,9 százalékkal 65,9 milliárd dollárra (60 milliárd euróra) nőttek, ami megfelelt Oroszország bruttó hazai terméke 4,1 százalékának.

Oroszország nagy bevételre tett szert a fosszilis energiahordozók értékesítéséből, amint azt Lucie Béraud-Sudreau, a SIPRI szakértője kifejtette: "a magas olaj- és gázbevételek segítettek Oroszországnak növelni katonai kiadásait 2021-ben". Az orosz kiadások csökkentek 2016 és 2019 között az alacsony energiaárak és a Krím félsziget annektálása nyomán bevezetett szankciók miatt, de azóta már több alkalommal is emelkedtek.

A Krím 2014-es elvesztése óta Ukrajna 72 százalékkal növelte katonai kiadásait. Tavaly viszont a becslések szerint kiadásai 8,5 százalékkal, 5,9 milliárd dollárra, a GDP 3,2 százalékára csökkentek.

A globális katonai kiadásokról április végén publikált rendszeres éves SIPRI-jelentést a legátfogóbb felmérésnek tekintik világszerte. A kutatóintézet a védelmi költségvetésre vonatkozó hivatalos kormányzati adatokra, valamint más forrásokra és statisztikákra támaszkodva állítja össze jelentését, ami így rendszerint el is tér a NATO és az egyes országok adataitól. Az összegzés magában foglalja a személyzetre, a katonai segélyekre, valamint a katonai kutatásra és fejlesztésre fordított összegeket is.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fidesz: már megint az a baloldal használja ki és hergeli a pedagógusokat

A baloldal kampányakciójának tartja a hétfői pedagógussztrájkot a Fidesz. A nagyobbik kormánypárt az MTI-nek elküldött közleményében - a sztrájkoló pedagógusokkal szolidaritást vállaló ellenzéki pártok nyilatkozatát kommentálva - azt írta: a választás közeledtével "már megint az a baloldal használja ki és hergeli a pedagógusokat", amely kormányzása alatt elvett a pedagógusoktól egyhavi bért, több száz vidéki iskolát zárt be, utcára tett több ezer pedagógust és megalázóan alacsony bérért dolgoztatta őket. A Jobbik, a Párbeszéd, Momentum, a DK, az LMP és az MSZP képviselője béremelést, a pedagógusok és a diákok leterheltségének csökkentését, önálló oktatási minisztériumot és a Klebelsberg Központ megszüntetését ígérte sajtótájékoztatón arra az esetre, ha az áprilisi országgyűlési választás után a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt. Csányi Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik oktatáspolitikusa a pártok Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatón történelminek nevez

Márki-Zay Péter kijelentéseivel saját szavazói sem értenek egyet

Még a baloldali választók abszolút többsége sem ért egyet Márki-Zay Péter rezsicsökkentést kritizáló mondataival vagy az egészségügyi reformelképzelésével - írta a Magyar Nemzet szombaton a Nézőpont Intézet felmérése alapján, amelyben azt vizsgálták, hogyan vélekedik a közvélemény a baloldal jelöltjének legismertebb kampánymondatairól. A kutatásban négy, Márki-Zay által megfogalmazott gondolatról kérdezték a válaszadókat - írta az MTI. Márki-Zay nevét nem említették, és az eredeti mondatokat lerövidítették, de azok lényeges tartalmi elemein nem változtattak - írta a lap. Arra, hogy "a jelenlegi rezsicsökkentést nem kellene fenntartani", a választók 75 százaléka válaszolt úgy, hogy inkább nem ért egyet, és mindössze 19 százalék jelezte egyetértését. A lap szerint sokatmondó, hogy tízből hat baloldali választó nem ért egyet a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjével a kérdésben. A Fidesz-szavazók 91 százaléka elutasította a kijelentést. Azzal, hogy a "mostani rezsics

Autóbuszon szülte meg kisfiát egy nő

Autóbuszon kezdett vajúdni, majd utastársai segítségével ott is szülte meg kisfiát Rio de Janeiróban egy nő, aki később elnézést kért az utasoktól, hogy feltartotta őket. A brazil G1 hírportál azt írta, hogy a brazil nagyváros nyugati részén, Campo Grandéban haladó 867-es buszon ülők egy része maga sem tudta, mi zajlik éppen a járművön. "A sofőrt kértük, siessen, hogy minél előbb érjünk oda a legközelebbi kórházba, mert egy nő szül" - idézte a G1 keddi kiadása Jordy Monteiro eladót, az utasok egyikét. A brazil tévében bemutattak egy videót, amelyen már az volt látható, ahogy egy mentős karjaiban az újszülöttel elhagyja a buszt, őt követi az anya. A fiatal nő a G1-nek nyilatkozva elnézést kért, hogy megzavarta az utazást. "Sajnálom, emberek" - idézte a lap a kismamát. Az utasoknak azonban semmi kifogásuk nem volt, inkább az látható a videón, ahogy gratulálnak és ünnepelnek. "Egy kicsit késtünk, de jó cél érdekében" - tette hozzá Monteiro. (MTI)

Dömötör: olyan dolgok válnak kézzelfoghatóvá, amelyekért a magyar emberek és a magyar vállalatok sokat dolgoztak

A február erős hónap lesz, ebben a hónapban kapják meg a gyereket nevelő családok a tavalyi jövedelemadójukat az átlagbér szintjéig, folyósítják az első 13. havi nyugdíjat, kapják meg az emelt minimálbért és szakmunkás minimálbért az érintettek, az szja-mentes bérüket a 25 év alattiak és életbe lép az élelmiszer árstop is - sorolta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban, írta az MTI. Dömötör Csaba úgy fogalmazott, sok olyan intézkedés lép életbe, amelyeket a gazdaság erősödése tesz lehetővé. Ismertette: a gyermeket nevelő családok ebben a hónapban kapják vissza a 2021-ben befizetett jövedelemadójukat az átlagbér adószintjéig. Ha mindkét szülőnek van bejelentett munkahelye, akkor mindketten visszakapják az adójukat. A postai kézbesítés már a hónap elején megkezdődik, a banki átutalások pedig február közepéig érkeznek - mondta. Szintén februárban érkezik az első teljes 13. havi nyugdíj, a rendes nyugdíjjal együtt -

Vlagyimir Putyin Orbán Viktorról: sok mindent tettünk együtt, ami a nép javát szolgálja

Magyarország az orosz-magyar gázszállítási szerződésben szereplő mennyiség emeléséről is szeretne tárgyalni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában. Vlagyimir Putyin orosz elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt fogadva, kijelentette, biztonságot, hosszú távú stabilitást nyújt Magyarországnak a 2036-ig szóló orosz-magyar gázszállítási szerződés - számolt be az MTI. Hozzátette, az is fontos, hogy Magyarország jóval olcsóbban vásárolja a gázt, mint a világpiaci ár. Orbán Viktor szintén nagyon fontosnak nevezte a megállapodást, és jelezte, hogy szeretne az abban szereplő mennyiség mértékének megemeléséről is tárgyalni. Európában energiaválság van, ezért különösen jelentős a hosszú távú megállapodás - hangoztatta. A magyar miniszterelnök köszönetét fejezte ki vendéglátójának a koronavírus elleni vakcinák szállítását illetően is, és hangoztatta, hogy az orosz oltóanyaggal 900 ezer magyart oltottak be. A nehéz idők ellenére a tavalyi volt a legsikeresebb év a kétolda