Ugrás a fő tartalomra

Mit jelenthet, ha Európa elzárja az orosz olajat?

Európa azzal van elfoglalva, hogy megtalálja a módját annak, hogy ne fizessen többé napi 850 millió dollárt az orosz államkasszába az energiaszállításért. A blokk ezzel a szankcióval is hatni akar Moszkvára az ukrajnai invázió leállítása érdekében. A 27 tagú EU vezetői viszont tudják, hogy az orosz olajtól és földgáztól való több évtizedes függés feladása nem egyszerű - írta a Szabad Európa.

A gáz és az olaj annak dacára is áramlik Európába, hogy a kormányok elítélik a háborút. A brüsszeli Bruegel agytröszt elemzőinek számításai szerint az EU naponta 450 millió dollárt fizet Oroszországnak olajért és négyszázmillió dollárt földgázért.

Ez azt jelenti, hogy az energiából származó bevételek a Kreml költségvetését erősítik és növelik a devizatartalékokat, még akkor is, amikor az Oroszország elleni nyugati szankciók épp az ilyen tartalékokhoz való hozzáférést akarják ellehetleníteni. Az orosz kormány 2011 és 2020 között bevételeinek átlagosan 43 százalékát szerezte olajból és gázból.

Európa az orosz kőolaj legnagyobb vásárlója, 2020-ban 138 millió tonna jutott rá a 260 millió tonnás orosz exportból, ami a BP Statistical Review of World Energy (Globális energiastatisztikai áttekintés) szerint 53 százalékot tett ki. Európa, amely szinte az összes nyersolajat importálja, szükségletének negyedét kapja Oroszországból.

A kőolajat fűtésre és autózásra használt üzemanyaggá finomítják, valamint ipari nyersanyagként is használják.

Alternatív földgázforrásokat nehezebb találni, mert a földgáz főként csővezetéken érkezik. A tankhajókon szállított és globális piacokon eladott kőolaj esetében könnyebb más forrásokkal helyettesíteni az oroszt.

A földgázimportstop egyelőre nem kerül szóba az EU-ban (annak ellenére hogy politikai nyilatkozatok szintjén megjelenik, és Ukrajna is igyekszik megszégyeníteni az ötlettől vonakodó országokat). Az olyan nagy felhasználók, mint Németország, azt mondják, hogy az azonnali leállítás munkahelyekbe kerülhet, az ipari szövetségek pedig az üveg- és fémipari vállalkozások leállására figyelmeztetnek. Kiemelten függ az orosz gáztól az ukrán vezetők és diplomaták által időről időre bírált Magyarország. Az Eurostat szerint 76 százalékban orosz forrás fedezi az éves szükségletet. Magyar szakértők szerint az orosz gáz feladása akár tíz évbe telne Magyarországnak.

Közgazdászok szerint a földgáz és a kőolaj leállítása valószínűleg recessziót okozna Európában. Az európai kormányok megállapodtak abban, hogy augusztustól leállítják az orosz szénimportot, de ez viszonylag kis része az Oroszországba irányuló energiafizetéseknek.

Európa a háború előtt napi 3,8 millió hordót importált Oroszországból. Elméletileg az európai vásárlók ezt a mennyiséget a közel-keleti szállítóktól tudnák pótolni, akiknek exportja most főként Ázsiába megy. Emellett az Egyesült Államok, Latin-Amerika és Afrika lehet Európának alternatív forrás. Eközben az olcsóbb orosz olaj átvehetné az Ázsiába küldött közel-keleti olaj helyét.

A globális piacoknak azonban időbe telne, amíg véghez vinnék az átállást. Európában a benzint és más termékeket előállító finomítók kifejezetten az orosz, Ural típusú olajra vannak kalibrálva. Több nagy finomító függ az Oroszországból érkező csővezetéktől.

A Bruegel agytröszt elemzői szerint az európai országoknak készen kell állniuk az üzemanyag-felhasználás csökkentését célzó intézkedésekre, például a tömegközlekedés ingyenessé tételére és az autómegosztás ösztönzésére. Ha ezek az intézkedések nem működnek, akkor szigorúbbakra lehet szükség, például a rendszámok alapján történő páros-páratlan számok vezetési tilalmára. Hasonló intézkedések voltak érvényben az OPEC 1973-as olajembargója idején, amikor Németországban autómentes vasárnapokat rendeltek el.

„Ez elég időt adna a piacoknak az orosz olajról való rendszerszintű leválásra” – mondták az elemzők.

A tilalom fokozatos bevezetése az év hátralévő részében az egyik módja lenne a hiány megelőzésének. Németország már közölte, hogy az év végéig be kívánja szüntetni az orosz olajimportot.

Az olajárak valószínűleg emelkednének nemcsak Európa, hanem mindenki számára, mivel az olaj globális árucikk, és az oroszországi szállítások nettó csökkenése valószínűsíthető. Ez magasabb költségeket jelentene az autók üzemanyaga és a fűtőolaj esetében, valamint tovább növelné az inflációt.

Oroszország az európai teherautók és mezőgazdasági gépek dízelüzemanyagának egyik fő beszállítója, ami azt jelenti, hogy a dízel ára az élelmiszerek és áruk széles körének árát befolyásolja.

Az összes orosz olajat nem lehetne Európából Ázsiába irányítani a szállítási és logisztikai korlátok miatt. Nem világos, hogy az olyan országok, mint India és Kína vásárlói milyen mértékben vennének orosz olajat, ha ez esetleges szankciókat eredményezne a Nyugat részéről.

A Szaúd-Arábia által vezetett OPEC olajkartell – amely a termelés szintjét olyan, a szervezeten kívüli, de „szövetséges” tagokkal együtt határozza meg, mint Oroszország – világossá tette, hogy nem fogja növelni a kitermelést, hogy pótolja a bojkott miatti, orosz forrásból fellépő veszteséget.

„Ez a kőolajszállítások masszív, masszív átalakítását jelentené – mondta Claudio Galimberti, a Rystad Energy vezető elemző alelnöke. – Elméleti szempontból lehetséges. Működési szempontból bonyolultabb, mert nem lehet mindent átirányítani.”

Az olaj iránti globális kereslet amúgy is magas volt, mivel a gazdaságok a Covid–19-világjárvány után talpra álltak, és a háborúval kapcsolatos bizonytalanságok súlyosbították a piaci helyzetet és fenntartották a magas árakat. Joe Biden amerikai elnök elrendelte a stratégiai kőolajtartalék felszabadítását, hogy az amerikaiak ne szembesüljenek jelentős benzindrágulással, miközben harminc másik ország is beleegyezett, hogy több olajat pumpáljon a világpiacra.

A legsúlyosabb forgatókönyv szerint ha Oroszország 3,8 millió hordónyi olajra kötött szerződést veszítene el Európából és más, az olaját elutasító országoktól, akkor hatalmas, hordónkénti 180 dollárra emelkedő árrobbanás következhet be. Ezt egy hirtelen zuhanás követné a csökkenő kereslet és gazdasági visszaesés miatt. Azonban „nem tűnik úgy, hogy ez fog bekövetkezni” – mondta Galimberti.

A Rystad napi 1,5-2 millió hordónyi veszteséggel számol. Az olajár az év végére elérheti a hordónkénti 120-130 dolláros szintet.

Egy mérsékeltebb forgatókönyv alapján, amely szerint az Európa által visszautasított orosz olaj nagy részét más, energiaéhes országok olcsóbban felvásárolnák, a veszteség csak napi egymillió hordó lenne. Az olajárak júniusra száz dollár alá esnének, és az év végére hatvan dollárig zuhannának. Ez nem áll túl messze a mai helyzettől, amikor egyes kereskedők és bankok még szankciók nélkül is kerülik az orosz olajat.

„Ez egy óriási ársáv, de tükrözi az orosz veszteséggel kapcsolatos hatalmas bizonytalanságot” – mondta Galimberti.

Oroszország Európába irányuló fő exportja, az Ural nyersolaj ára 35 dollárral olcsóbb a nemzetközi referenciaolajhoz, a Brenthez képest. Az általánosan magasabb olajárak miatt azonban Oroszország bevételkiesése eddig korlátozott volt. Ezek a devizabevételek a szankciók közepette segítik az orosz államkasszát.

„Amíg az orosz olajnak van piaca, addig Oroszország jól jár – mondta Galimberti. – Amikor már nem találnak piacot, eljön a pillanat, hogy az olajárak felszöknek, és Oroszországnak komoly gazdasági problémái lesznek.”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Novák Katalin: szükség van erős, stabil, ütőképes haderőre

Novák Katalin köztársasági elnök szerint szükség van erős, stabil, ütőképes haderőre, amely képes garantálni Magyarország függetlenségét, területi épségét és határainak katonai védelmét. Az államfő a Facebook-oldalán szombaton emlékeztetett arra, hogy ez a magyar honvédelem napja. A Görgey Artúr tábornok vezette honvédsereg 1849-ben ezen a napon foglalta vissza Buda várát az osztrák csapatoktól. "Most, amikor háború dúl Magyarország szomszédságában, még inkább érezzük: szükségünk van az erős, stabil, ütőképes haderőre, amely képes garantálni Magyarország függetlenségét, területi épségét és határainak katonai védelmét" - fogalmazott Novák Katalin. Magyarország békéjének és biztonságának záloga az a Magyar Honvédség, amelynek gyökerei egészen 1848-49-ig nyúlnak vissza - tette hozzá. A köztársasági elnök köszöntött minden magyar katonát és honvédelmi alkalmazottat, "itthon és külszolgálatban egyaránt". "Államfőként és főparancsnokként is számítok elhivatott munkáj

Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére

A román külügyminisztérium szerint Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal. Péntek este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen, amelyben a köztársasági elnök arról számolt be, hogy Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott. "Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont" - írta közösségi oldalán Novák Katalin. A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte: egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban. "

Elpusztul a Mars

A Marsnak fog csapódni lassú haláltáncot járó holdja, a Phobos – írja egy új kutatás alapján a Futurism tudományos portál. A Perseverance marsjáró készített az elmúlt hetekben egy felvételt, amelyen a Mars krumplialakú holdja, a Phobos elhalad a Nap előtt, ezzel részleges napfogyatkozást idézve elő. A tudósok a jelenséget tanulmányozva alaposabban megismerték a hold pályáját, és azt, miként húzza az égitestet a gravitáció a vörös bolygó felé -  írta az Origo . Az elemzések alapján a NASA kutatói úgy vélik, a Phobos halálra van ítélve. „Egyre közelebb kerül a Mars felszínéhez, és több tízmillió év múlva be is csapódik majd a bolygóba. Az elmúlt két évtizedben a marsi napfogyatkozások vizsgálata segített jobban megérteni, miként is megy végbe e lassú halálspirál" – írták az amerikai űrügynökség kutatói a kiadott közleményükben. A jó hír az, hogy a Phobos elkerülhetetlen pusztulása nem következik be egyhamar, ami azt jelenti, hogy az emberes Mars-expedíciót nem fogja befolyásolni az

Szijjártó: Brüsszelnek változtatnia kell nagyképű hozzáállásán

Ha a nyugat-balkáni bővítés tekintetében az Európai Unió nem tud változtatni nagyképű hozzáállásán, akkor hasonló kudarc fogja érni, mint amikor elvesztette az Egyesült Királyságot - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszteri ülésének szünetében hétfőn. Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Ukrajna ellen indított orosz háborúnak még világosabbá kell tennie, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva. Kijelentette: Magyarország nemzeti érdeke és nemzetbiztonsági kérdés a Nyugat-Balkán uniós integrációja, azért hogy biztosítani lehessen a régió békéjét és stabilitását. Magyarország mindig is az Európai Unió természetes részének tekintette Közép-Európának ezt a déli részét - emelte ki. "A nyugat-balkáni országok és társadalmak egyelőre inkább az európai uniós integrációt pártolják más irányokhoz képest, de nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e" - fogalmazott.

Magyar Nemzet: a cseppfolyósított földgáz drága, veszélyes és környezetszennyező

A cseppfolyósított földgáz jelentős ökológiai lábnyomáról, drága és veszélyes szállításáról, beszerzésének problémáiról közölt cikket a szombati Magyar Nemzet. A napilap elemzésében emlékeztetnek arra, hogy az Ukrajnában zajló háború nyomán az Európai Unió tagállamai már gőzerővel dolgoznak az orosz gázimporttól való függőségük csökkentése érdekében. Ennek kapcsán pedig egyre többször kerül szóba az LNG, vagyis a cseppfolyósított gáz. A BP Statistical Review of World Energy szerint 2020-ban 167,7 milliárd köbméter vezetékes gáz érkezett Európába Oroszországból. Egy átlagos tankerhajó azonban csak 174 ezer köbméter cseppfolyósított gáz szállítására képes, amely légneművé alakítása után 103 millió köbméter gázt jelent, tehát 1628 hajónyi szállítmány tudná pótolni az orosz földgázt Európában. Az Institute for Shipping Economics and Logistics (ISL) becslései szerint ahhoz, hogy Európa gázellátását biztosítani lehessen, még körülbelül 160 ilyen hajót kellene gyártani, amelynek költsége elér