Ugrás a fő tartalomra

Orbán: az Oroszország elleni szankciós politika sikertelen, kudarcra ítélt eszköz

A mostani moszkvai látogatás békemisszió is, mert "elmondhattam, hogy az Európai Unió egységes és nincs olyan európai vezető, aki konfliktust akarna Oroszországgal" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában.

A kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben folytatott több mint ötórás megbeszélését követően kiemelte: mindez különösen igaz a közép-európaiakra. "Mi úgy értelmezzük a történelmet, hogy amikor a Kelet és a Nyugat között konfliktus jött létre, akkor Közép-Európa mindig rajtavesztett" - fogalmazott.

Közölte: a hidegháború évei "számunkra komoly keserűséget és sok szenvedést jelentettek", ezért a magyarok és a közép-európaiak általában is abban érdekeltek, hogy a feszültséget Kelet és Nyugat között csökkentsék és mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a feszültség alábbhagyjon, és nehogy visszatérjen a hidegháború.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ehhez tárgyalásokra és párbeszédre van szükség, és üdvözlendő, hogy "Oroszország és a nyugati szövetségeseink között zajlik a párbeszéd". Amit "mi tudunk ajánlani, az a magyar modell": Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, közben pedig kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal - magyarázta. Hozzátette: ehhez kölcsönös tiszteletre van szükség.

Orbán Viktor kijelentette: a helyzet komoly, a különbségek is jelentősek, ugyanis az orosz biztonsági igények - amelyeket már mindenki ismer - és a NATO-tagállamok készsége, hogy ezeket teljesítsék, messze vannak egymástól. A távolság ugyanakkor nem áthidalhatatlan, lehetséges olyan megállapodást kötni, amely garantálja a békét, garantálja Oroszország biztonságát és elfogadható a NATO-tagállamok számára. Hozzátette: bízik abban, hogy a következő napokban és hetekben a tárgyalásokon ezt a megállapodást el is fogják érni.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor arra is kitért, hogy az orosz gazdaság jól viselte azokat a szankciókat, amelyekkel sújtották. Úgy vélte, hogy a szankciós politika sikertelen, kudarcra ítélt eszköz. Magyarország számára például nagyobb kárt okoz, mint Oroszországnak, mert Moszkva olyan területeken épített ki importkiváltó kapacitásokat, amelyekre korábban Magyarország szállított, így hazánk piacokat vesztett. De több más uniós nyugati ország is veszített ugyanilyen okból.

Vlagyimir Putyin megismételte, hogy Moszkva figyelmesen tanulmányozza az Egyesült Államok és a NATO által a biztonsági igényeire küldött válaszokat, de már most nyilvánvaló, hogy az orosz aggályokat a felek figyelmen kívül hagyták. A biztonság oszthatatlansága azt is kimondja, hogy senki sem erősítheti a biztonságát mások rovására - szögezte le.

Putyin úgy fogalmazott: a NATO becsapta Oroszországot, hiszen már korábban kapott ígéretet arra, hogy nem terjeszkedik tovább keletre. Másfelől miközben Moszkva az ellenkezőjét kérte, az Egyesült Államok felmondta a rakétaelhárítással kapcsolatos szerződést, és "hamarosan ott lesznek Romániában és Lengyelországban is", ráadásul ezek csapásmérő eszközök is lehetnek, nem csupán elhárítók.

A NATO-nak nem kötelező új tagokat felvennie, tehát ebben a kérdésben szem előtt tarthatná a folyamat többi résztvevőjének, így Oroszországnak az érdekeit is - fejtette ki. Mint mondta, Ukrajna nyíltan megfogalmazta, hogy a Krímet akár katonai eszközökkel is vissza szeretné szerezni, "képzeljük el, mi történne, ha NATO-tag lenne".

Figyelembe kell venni minden fél érdekét, csak így lehet elkerülni, hogy a helyzet végkimenetele ne negatív legyen - mondta Putyin.

Egyetértett azzal, hogy beszélni kell a megoldásról, de hozzátette: ő maga egyelőre "nem áll készen" arra, hogy felvázolja, mi lesz a megoldás - tudatta az MTI.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Elpusztul a Mars

A Marsnak fog csapódni lassú haláltáncot járó holdja, a Phobos – írja egy új kutatás alapján a Futurism tudományos portál. A Perseverance marsjáró készített az elmúlt hetekben egy felvételt, amelyen a Mars krumplialakú holdja, a Phobos elhalad a Nap előtt, ezzel részleges napfogyatkozást idézve elő. A tudósok a jelenséget tanulmányozva alaposabban megismerték a hold pályáját, és azt, miként húzza az égitestet a gravitáció a vörös bolygó felé -  írta az Origo . Az elemzések alapján a NASA kutatói úgy vélik, a Phobos halálra van ítélve. „Egyre közelebb kerül a Mars felszínéhez, és több tízmillió év múlva be is csapódik majd a bolygóba. Az elmúlt két évtizedben a marsi napfogyatkozások vizsgálata segített jobban megérteni, miként is megy végbe e lassú halálspirál" – írták az amerikai űrügynökség kutatói a kiadott közleményükben. A jó hír az, hogy a Phobos elkerülhetetlen pusztulása nem következik be egyhamar, ami azt jelenti, hogy az emberes Mars-expedíciót nem fogja befolyásolni az

Szijjártó: Brüsszelnek változtatnia kell nagyképű hozzáállásán

Ha a nyugat-balkáni bővítés tekintetében az Európai Unió nem tud változtatni nagyképű hozzáállásán, akkor hasonló kudarc fogja érni, mint amikor elvesztette az Egyesült Királyságot - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszteri ülésének szünetében hétfőn. Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Ukrajna ellen indított orosz háborúnak még világosabbá kell tennie, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva. Kijelentette: Magyarország nemzeti érdeke és nemzetbiztonsági kérdés a Nyugat-Balkán uniós integrációja, azért hogy biztosítani lehessen a régió békéjét és stabilitását. Magyarország mindig is az Európai Unió természetes részének tekintette Közép-Európának ezt a déli részét - emelte ki. "A nyugat-balkáni országok és társadalmak egyelőre inkább az európai uniós integrációt pártolják más irányokhoz képest, de nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e" - fogalmazott.

Magyar Nemzet: a cseppfolyósított földgáz drága, veszélyes és környezetszennyező

A cseppfolyósított földgáz jelentős ökológiai lábnyomáról, drága és veszélyes szállításáról, beszerzésének problémáiról közölt cikket a szombati Magyar Nemzet. A napilap elemzésében emlékeztetnek arra, hogy az Ukrajnában zajló háború nyomán az Európai Unió tagállamai már gőzerővel dolgoznak az orosz gázimporttól való függőségük csökkentése érdekében. Ennek kapcsán pedig egyre többször kerül szóba az LNG, vagyis a cseppfolyósított gáz. A BP Statistical Review of World Energy szerint 2020-ban 167,7 milliárd köbméter vezetékes gáz érkezett Európába Oroszországból. Egy átlagos tankerhajó azonban csak 174 ezer köbméter cseppfolyósított gáz szállítására képes, amely légneművé alakítása után 103 millió köbméter gázt jelent, tehát 1628 hajónyi szállítmány tudná pótolni az orosz földgázt Európában. Az Institute for Shipping Economics and Logistics (ISL) becslései szerint ahhoz, hogy Európa gázellátását biztosítani lehessen, még körülbelül 160 ilyen hajót kellene gyártani, amelynek költsége elér

Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére

A román külügyminisztérium szerint Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal. Péntek este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen, amelyben a köztársasági elnök arról számolt be, hogy Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott. "Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont" - írta közösségi oldalán Novák Katalin. A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte: egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban. "

Egy orosz katonai repülőgép megsértette Svédország légterét

Egy orosz katonai repülőgép megsértette Svédország légterét Bornholm szigetének közelében. A behatoló AN-30 légcsavaros repülőgépet légi megfigyelésre alkalmazzák. A repülőt a svéd légierő vadászgépei lefényképezték. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a közszolgálati rádióban elfogadhatatlannak nevezte az incidenst. Márciusban négy orosz vadászgép hatolt be a svéd légtérbe a Balti-tenger fölött. Az ukrajnai háború miatt Svédország és a szomszédos Finnország is fontolgatja, hogy belép a NATO-ba. Moszkva figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépésnek következményei lesznek. (MTI)/Fotó: Illusztráció