Ugrás a fő tartalomra

Szijjártó: a kölcsönös előnyökön és tiszteleten alapul a magyar-orosz együttműködés

Magyarország stratégiai fontosságú partnerként tekint Oroszországra a gazdasági együttműködés, az energiabiztonság szavatolása és a koronavírus-járvány elleni védekezés területén is - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz hátterű Arnest Group első magyarországi beruházásának bejelentésén vett részt. A tervezett alsózsolcai aeroszoltöltő és fémpalack-gyártó üzem 2024 végére épül meg. A projekt értéke 17 milliárd forint, ehhez az állam a képzési támogatásokkal együtt összesen hétmilliárd forinttal járul hozzá, így segítve elő 256 új munkahely létrehozását.

Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a keletről érkező beruházások egyre nagyobb szerepet játszanak a magyar gazdaságban, ami visszaigazolja a keleti nyitás helyességét.

Majd kiemelte, hogy a fejlesztésről az Oroszországgal szembeni szankciók ellenére és a kétoldalú pragmatikus együttműködést érő bírálatok kereszttüzében kellett megállapodni. Az együttműködést szerinte számos nemzetközi szereplő szeretné megakadályozni, azonban a kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerségben érdekelt, amelyből minkét fél egyformán profitál.

"A sors fintora, hogy ugyanilyen együttműködésre hajtanak a nyugat-európai országok is, csak a politikai korrektség béklyója miatt inkább a bírálat, a kritika, az ellenséges hangnem eszközéhez nyúlnak, miközben hatalmas üzleteket hoznak össze Oroszországban vagy Oroszországgal" - mondta.

Szijjártó Péter ennek érzékeltetésére rámutatott, hogy az európai uniós korlátozások 2015-ös bevezetése óta 16 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom a közösség tagállamai és Oroszország között, a német export 21 százalékkal, a francia 44 százalékkal bővült.

"Hangos kritika, nagy biznisz. Úgy tűnik, hogy ez a nyugat-európai szemlélet ebből a szempontból" - vélekedett, hozzátéve, hogy Magyarország őszinte politikát folytat ebben a kérdésben is.

Leszögezte: amennyiben a kormány nem vállalta volna fel a nemzeti érdekre alapuló külpolitikát, és behódolt volna a nyomásnak, akkor kevésbé sikeresen vehette volna fel a küzdelmet a világjárvány ellen, kevésbé tudta volna garantálni az energiabiztonságot, illetve elmaradtak volna bizonyos gazdasági sikerek is.

A miniszter aláhúzta, hogy a Magyarország és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom tavaly 51 százalékkal nőtt, míg a magyar kivitel 15 százalékkal, így meghaladva a kétmilliárd dollárt.

Ezt követően kitért arra is, hogy a magyar vegyipar termelési értéke 2021-ben 41 százalékkal emelkedett, és elérte a 7000 milliárd forintot, az ágazat pedig kis híján 95 ezer embernek ad munkát.

Végezetül arról számolt be, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe tavaly mintegy 70 milliárd forint értékben érkeztek beruházások kormányzati támogatással. Tájékoztatása szerint a munkanélküliség itt mára 7 százalék körül van, miközben 2010-ben 17 százalékon állt.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Elpusztul a Mars

A Marsnak fog csapódni lassú haláltáncot járó holdja, a Phobos – írja egy új kutatás alapján a Futurism tudományos portál. A Perseverance marsjáró készített az elmúlt hetekben egy felvételt, amelyen a Mars krumplialakú holdja, a Phobos elhalad a Nap előtt, ezzel részleges napfogyatkozást idézve elő. A tudósok a jelenséget tanulmányozva alaposabban megismerték a hold pályáját, és azt, miként húzza az égitestet a gravitáció a vörös bolygó felé -  írta az Origo . Az elemzések alapján a NASA kutatói úgy vélik, a Phobos halálra van ítélve. „Egyre közelebb kerül a Mars felszínéhez, és több tízmillió év múlva be is csapódik majd a bolygóba. Az elmúlt két évtizedben a marsi napfogyatkozások vizsgálata segített jobban megérteni, miként is megy végbe e lassú halálspirál" – írták az amerikai űrügynökség kutatói a kiadott közleményükben. A jó hír az, hogy a Phobos elkerülhetetlen pusztulása nem következik be egyhamar, ami azt jelenti, hogy az emberes Mars-expedíciót nem fogja befolyásolni az

Szijjártó: Brüsszelnek változtatnia kell nagyképű hozzáállásán

Ha a nyugat-balkáni bővítés tekintetében az Európai Unió nem tud változtatni nagyképű hozzáállásán, akkor hasonló kudarc fogja érni, mint amikor elvesztette az Egyesült Királyságot - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszteri ülésének szünetében hétfőn. Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Ukrajna ellen indított orosz háborúnak még világosabbá kell tennie, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva. Kijelentette: Magyarország nemzeti érdeke és nemzetbiztonsági kérdés a Nyugat-Balkán uniós integrációja, azért hogy biztosítani lehessen a régió békéjét és stabilitását. Magyarország mindig is az Európai Unió természetes részének tekintette Közép-Európának ezt a déli részét - emelte ki. "A nyugat-balkáni országok és társadalmak egyelőre inkább az európai uniós integrációt pártolják más irányokhoz képest, de nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e" - fogalmazott.

Magyar Nemzet: a cseppfolyósított földgáz drága, veszélyes és környezetszennyező

A cseppfolyósított földgáz jelentős ökológiai lábnyomáról, drága és veszélyes szállításáról, beszerzésének problémáiról közölt cikket a szombati Magyar Nemzet. A napilap elemzésében emlékeztetnek arra, hogy az Ukrajnában zajló háború nyomán az Európai Unió tagállamai már gőzerővel dolgoznak az orosz gázimporttól való függőségük csökkentése érdekében. Ennek kapcsán pedig egyre többször kerül szóba az LNG, vagyis a cseppfolyósított gáz. A BP Statistical Review of World Energy szerint 2020-ban 167,7 milliárd köbméter vezetékes gáz érkezett Európába Oroszországból. Egy átlagos tankerhajó azonban csak 174 ezer köbméter cseppfolyósított gáz szállítására képes, amely légneművé alakítása után 103 millió köbméter gázt jelent, tehát 1628 hajónyi szállítmány tudná pótolni az orosz földgázt Európában. Az Institute for Shipping Economics and Logistics (ISL) becslései szerint ahhoz, hogy Európa gázellátását biztosítani lehessen, még körülbelül 160 ilyen hajót kellene gyártani, amelynek költsége elér

Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére

A román külügyminisztérium szerint Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal. Péntek este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen, amelyben a köztársasági elnök arról számolt be, hogy Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott. "Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont" - írta közösségi oldalán Novák Katalin. A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte: egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban. "

Egy orosz katonai repülőgép megsértette Svédország légterét

Egy orosz katonai repülőgép megsértette Svédország légterét Bornholm szigetének közelében. A behatoló AN-30 légcsavaros repülőgépet légi megfigyelésre alkalmazzák. A repülőt a svéd légierő vadászgépei lefényképezték. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a közszolgálati rádióban elfogadhatatlannak nevezte az incidenst. Márciusban négy orosz vadászgép hatolt be a svéd légtérbe a Balti-tenger fölött. Az ukrajnai háború miatt Svédország és a szomszédos Finnország is fontolgatja, hogy belép a NATO-ba. Moszkva figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépésnek következményei lesznek. (MTI)/Fotó: Illusztráció