Ugrás a fő tartalomra

Orbán Viktor: Ébresztő!

A tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon - írta Orbán Viktor Szamizdat 16. című, a miniszterelnöki honlapon pénteken megjelent írásában.

"Ez nemcsak Lengyelország és Magyarország ügye, ez minden európai polgár és tagállam közös ügye. Ébresztő!" - szögezte le a magyar kormányfő.

Orbán Viktor kiemelte: az Európai Bíróság mindig is fontos része volt az Európai Unió "bonyolult gépezetének". Mostanra viszont - mint megjegyezte - a bíróság ambíciói tovább nőttek. "Kinevezte magát az európai föderációs törekvések zászlóshajójának" - fogalmazott, hozzátéve: ez derül ki az Európai Bíróság elnökének nyilatkozataiból a február 16-án várható ítéletről, melyet a testület a Lengyelország és Magyarország által indított eljárásban hoz majd.

Úgy értékelt: a bíróság elnökének nyilatkozatai az Európai Unió történetének fontos dokumentumai lesznek. Mint írta: az Európai Unió Bírósága február 16-án arról hirdet ítéletet, hogy lehet-e politikai és ideológiai feltételekhez kötni a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat - írta az MTI.

Orbán Viktor úgy véli, a főbíró nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, milyen döntés várható. A bíróság elnöke szerint a luxemburgi bíráknak nem is az előttük fekvő ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell határozniuk. Másutt azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ítélet az integráció következő fázisának alapjául szolgál majd - fejtette ki a kormányfő.

A miniszterelnök szerint a február 16-ai ítéletből meg lehet majd tudni, hogy a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. "Ez nem nagy meglepetés" - jegyezte meg a miniszterelnök, hozzátéve: "a bíróság, ha megakadni látta az európai integráció gépezetét, mindig a föderális berendezkedés felé lökte az EU-t: tudatosan szélesítette hatásköreit és aláásta a tagállami szuverenitás bástyáit".

Ezek a döntések valójában nem jogi, hanem politikai döntések, ahol a jog csak a politikai akarat végrehajtásának az eszköze - szögezte le, hozzáfűzve: "a hang lehet Jákob hangja, de a kéz Ézsau keze".

Orbán Viktor azt írta, hogy ez a tapasztalat felvet egy alapvető kérdést: "mégis kik az európai integráció jövőjének valódi urai?".

A kormányfő úgy véli, a bíróság számára a minél szorosabb európai integráció célja minden más szempontot és értéket megelőz. "Ők úgy gondolják, hogy a bírók és a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet. Ők úgy gondolják, hogy nemcsak alkalmazzák a jogot, de alkothatják, fejleszthetik is. Ők úgy gondolják, rákényszeríthetik a tagállamokat, hogy az integráció következő fázisába lépjenek. Ők úgy gondolják, hogy az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei. Ők úgy gondolják, hogy ennek érdekében költségvetési zsarolás is bevethető" - fejtette ki.

"Mi viszont úgy gondoljuk, hogy az európai integráció jövőjének urai a tagállamok és a tagállamok polgárai" - emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve: "mi vagyunk közös európai értékeink forrásai és végső letéteményesei".

"Mi úgy gondoljuk, hogy egyedül a tagállamok és polgáraik dönthetnek arról, hogyan akarnak együttműködni, és milyen hatásköröket kívánnak közösen gyakorolni. Mi úgy gondoljuk, hogy a bíróság nem foszthat meg bennünket alapvető jogainktól. Mi úgy gondoljuk, hogy a bíróság nem teremthet a semmiből új uniós hatásköröket" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor viszont felhívta a figyelmet, hogy "ebben a küzdelemben a mi helyzetünk hátrányos". Az uniós jog nem ad olyan eszközt, amit a bíróság politikai döntéseivel és a lopakodó hatáskörbővítéssel szemben használni lehetne - tette hozzá.

"Ezért a tagállamoknak közösen kell fellépniük jogaik védelmében" - szögezte le a miniszterelnök a Szamizdat 16. című írásában.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Novák Katalin: szükség van erős, stabil, ütőképes haderőre

Novák Katalin köztársasági elnök szerint szükség van erős, stabil, ütőképes haderőre, amely képes garantálni Magyarország függetlenségét, területi épségét és határainak katonai védelmét. Az államfő a Facebook-oldalán szombaton emlékeztetett arra, hogy ez a magyar honvédelem napja. A Görgey Artúr tábornok vezette honvédsereg 1849-ben ezen a napon foglalta vissza Buda várát az osztrák csapatoktól. "Most, amikor háború dúl Magyarország szomszédságában, még inkább érezzük: szükségünk van az erős, stabil, ütőképes haderőre, amely képes garantálni Magyarország függetlenségét, területi épségét és határainak katonai védelmét" - fogalmazott Novák Katalin. Magyarország békéjének és biztonságának záloga az a Magyar Honvédség, amelynek gyökerei egészen 1848-49-ig nyúlnak vissza - tette hozzá. A köztársasági elnök köszöntött minden magyar katonát és honvédelmi alkalmazottat, "itthon és külszolgálatban egyaránt". "Államfőként és főparancsnokként is számítok elhivatott munkáj

Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére

A román külügyminisztérium szerint Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal. Péntek este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen, amelyben a köztársasági elnök arról számolt be, hogy Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott. "Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont" - írta közösségi oldalán Novák Katalin. A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte: egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban. "

Elpusztul a Mars

A Marsnak fog csapódni lassú haláltáncot járó holdja, a Phobos – írja egy új kutatás alapján a Futurism tudományos portál. A Perseverance marsjáró készített az elmúlt hetekben egy felvételt, amelyen a Mars krumplialakú holdja, a Phobos elhalad a Nap előtt, ezzel részleges napfogyatkozást idézve elő. A tudósok a jelenséget tanulmányozva alaposabban megismerték a hold pályáját, és azt, miként húzza az égitestet a gravitáció a vörös bolygó felé -  írta az Origo . Az elemzések alapján a NASA kutatói úgy vélik, a Phobos halálra van ítélve. „Egyre közelebb kerül a Mars felszínéhez, és több tízmillió év múlva be is csapódik majd a bolygóba. Az elmúlt két évtizedben a marsi napfogyatkozások vizsgálata segített jobban megérteni, miként is megy végbe e lassú halálspirál" – írták az amerikai űrügynökség kutatói a kiadott közleményükben. A jó hír az, hogy a Phobos elkerülhetetlen pusztulása nem következik be egyhamar, ami azt jelenti, hogy az emberes Mars-expedíciót nem fogja befolyásolni az

Szijjártó: Brüsszelnek változtatnia kell nagyképű hozzáállásán

Ha a nyugat-balkáni bővítés tekintetében az Európai Unió nem tud változtatni nagyképű hozzáállásán, akkor hasonló kudarc fogja érni, mint amikor elvesztette az Egyesült Királyságot - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszteri ülésének szünetében hétfőn. Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Ukrajna ellen indított orosz háborúnak még világosabbá kell tennie, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva. Kijelentette: Magyarország nemzeti érdeke és nemzetbiztonsági kérdés a Nyugat-Balkán uniós integrációja, azért hogy biztosítani lehessen a régió békéjét és stabilitását. Magyarország mindig is az Európai Unió természetes részének tekintette Közép-Európának ezt a déli részét - emelte ki. "A nyugat-balkáni országok és társadalmak egyelőre inkább az európai uniós integrációt pártolják más irányokhoz képest, de nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e" - fogalmazott.

Magyar Nemzet: a cseppfolyósított földgáz drága, veszélyes és környezetszennyező

A cseppfolyósított földgáz jelentős ökológiai lábnyomáról, drága és veszélyes szállításáról, beszerzésének problémáiról közölt cikket a szombati Magyar Nemzet. A napilap elemzésében emlékeztetnek arra, hogy az Ukrajnában zajló háború nyomán az Európai Unió tagállamai már gőzerővel dolgoznak az orosz gázimporttól való függőségük csökkentése érdekében. Ennek kapcsán pedig egyre többször kerül szóba az LNG, vagyis a cseppfolyósított gáz. A BP Statistical Review of World Energy szerint 2020-ban 167,7 milliárd köbméter vezetékes gáz érkezett Európába Oroszországból. Egy átlagos tankerhajó azonban csak 174 ezer köbméter cseppfolyósított gáz szállítására képes, amely légneművé alakítása után 103 millió köbméter gázt jelent, tehát 1628 hajónyi szállítmány tudná pótolni az orosz földgázt Európában. Az Institute for Shipping Economics and Logistics (ISL) becslései szerint ahhoz, hogy Európa gázellátását biztosítani lehessen, még körülbelül 160 ilyen hajót kellene gyártani, amelynek költsége elér