Ugrás a fő tartalomra

Buchanan: érthető, hogy a nacionalista Vlagyimir Putyin úgy érzi, országát körülzárják és fenyegetik

Patrick Buchanan konzervatív politikai kommentátor szerint az Egyesült Államok túl nagy kockázatot vállal az atomfegyverekkel rendelkező Oroszország határain fekvő kis országok katonai védelmének és NATO-tagságának ígéretével, amivel háborút kockáztatna Moszkvával olyan államokért, amelyek védelmét szerinte soha senki nem tekintette alapvető amerikai nemzeti érdeknek.

A "Hol ér véget a NATO bővítése?" című elemzése  bevezetőjében Buchanan - aki többször indult az elnökjelölti posztért a Republikánus Párt (1992, 1996) és a Reform Párt (2000) színeiben és Ronald Reagan elnök kommunikációs igazgatója is volt - kifejti, hogy a Szovjetunió 1991-es felbomlásával először csak a 14 korábbi szovjet tagköztársaság vált függetlenné. Ezt követően Transznyisztria elszakadt Moldovától, Dél-Oszétia és Abházia az akkori Grúziától (ma: Georgia), Csecsenföld pedig Oroszországtól, amelyet Moszkva csak két véres háborút követően tudott ismét uralma alá hajtani. Buchanan megfogalmazása szerint a Krím-félszigetet és a Donyec-medencét "levágták, amputálták" Ukrajna területéről.

A cikk szerint a három fenti országban (Ukrajna, Moldova és Georgia) az a közös, hogy mindhárman NATO-tagságra törekszenek, amelyet követően számíthatnának a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelemre, s amely alapján az Egyesült Államok is köteles lenne háborút folytatni Oroszország ellen, hogy helyreállítsa a fenti országok szuverenitását és területi épségét, ha Moszkva megtámadná őket.

Buchanan emlékeztet rá, hogy 1991 óta 14 ország vált a NATO tagjává, és kapta meg az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete és az Egyesült Államok védelmi garanciáját. Ez szerinte bizonyos értelemben nagyobb kockázattal jár Washington számára, mint a NATO eredeti, 1949-es megalapítása, amikor még csak 10 nyugat-európai országot kellett megvédenie Amerikának. Ez a szám ma 29, és a katonai szövetség határa Kelet-Európa széléig terjed - jegyzi meg. Hozzáfűzi, hogy a fenti három országon kívül Svédország és Finnország is fontolgatja, hogy felhagy a hagyományos semlegességi politikájával a NATO-tagság kérdésében, és immár Bosznia-Hercegovina is NATO-tagjelölt ország.

A szerző felidézi, hogy a hidegháború végén Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár állítólag azt mondta James Baker akkori amerikai külügyminiszternek, hogy Oroszország csakis akkor hajlandó elfogadni Kelet- és Nyugat-Németország egyesítését, ha az Egyesült Államok garantálja, hogy a NATO-bővítés nem terjeszkedik keletebbre. "Egy arasznyival sem" - válaszolta állítólag James Baker Mihail Gorbacsovnak.

A konzervatív szerző szerint érthető, hogy a szerinte nacionalista Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy érzi, országát körülzárják és fenyegetik, hiszen az eredetileg a Szovjetunió feltartóztatására létrehozott katonai szövetség az elmúlt 30 évben 14 taggal bővült, amelyek közül a legtöbb korábban a Szovjetunió csatlósa vagy tagköztársasága volt.

A szerző idézi a The New York Times című balliberális napilap napokban megjelentetett szerkesztőségi cikkét is, amely szerint "Putyin elnök aggodalmait nem lehet teljes mértékben figyelmen kívül hagyni. Ha Ukrajna NATO-taggá válna, a katonai szövetségnek 1920 kilométeres közös szárazföldi határa lenne Oroszországgal, amelyet egyetlen nagyhatalom sem engedhetne meg magának, akármilyen hangosan állítja is az atlanti szövetség, hogy kizárólag védelmi céljai vannak".

Buchanan végezetül idézi Antony Blinken amerikai külügyminisztert, aki a múlt pénteken kijelentette, hogy "a NATO sosem ígérte meg, hogy nem vesz fel új tagokat: nem is ígérhette volna, és soha nem is ígérne ilyet". A szerző szerint azonban ez képtelenség, hiszen az Egyesült Államoknak nincs olyan kötelezettsége, hogy minden országot, amelyik kéri, fel kell venni a NATO-ba.

Patrick Buchanan úgy véli: Washington bármilyen ok miatt megvétózhatja a NATO további bővítését, és egy Oroszországgal vívott háború elkerülése pont ilyen ok lehetne.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szijjártó Péter kioktatta az Európai Uniót

Ukrajna és Moldova mellett Georgiának is meg kellett volna kapnia az európai uniós tagjelölti státuszt, ennek elmaradása megmagyarázhatatlan, érthetetlen és Európa szempontjából is káros - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Tbilisziben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilja Darcsiasvilivel közös sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy a csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozón Ukrajna és Moldova megkapta a tagjelöltséget, de kiemelte, hogy ezt Georgiának is meg kellett volna adnia a közösségnek. "Ha az Európai Unióban lenne akár csak egy pici stratégiai látásmód is, akkor a tagjelölti státuszt Georgia tegnap meg kellett volna, hogy kapja" - vélekedett, az ezzel ellentétes döntést megmagyarázhatatlannak, érthetetlennek és Európa szempontjából is károsnak nevezve. "A tegnapi brüsszeli döntés ellentétes az EU megerősítésének céljával, újabb elfecsérelt lehetőséget jelent, ráadásul tiszteletlenség a georgia

Nehéz tél elé nézhet Európa

Várhatóan nehéz télre kell készülnie Európának, a gazdasági problémák megoldására közös európai válaszokat kell találni - jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök pénteken, az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozójára érkezve. "Ha ezen a nyáron nem készülünk közösen a télre, akkor nagy a veszélye annak, hogy ezen a télen komoly problémákkal kell szembenéznünk" - fogalmazott Alexander De Croo. Emlékeztetett arra, hogy vannak EU-tagországok, melyek már intézkednek a gázhiány elkerülésére, azonban - hangsúlyozta - hatékonyan csak a közös cselekvés útján lehetséges kilábalni a nehéz időszakból. "Nálunk már most is magas az infláció, és magasak az energiaárak" - fogalmazott. Közölte továbbá, hogy kormánya támogatja az energiahordozók közös beszerzésére vonatkozó európai bizottsági javaslatot, valamint az árak plafonjának megállapítását is. Véleménye szerint az Európai Bizottságnak kézbe kell vennie az ügyet, a tagállamok

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban. Anthony Sheridan szakértő az eseményen elmondta, 29 ország 126 állatkertjét vizsgálta meg mintegy negyven szempont alapján: a C, azaz a félmillió látogatószám alatti kategóriában negyvenöt állatkert közül a Nyíregyházi Állatpark szerezte meg az elsőséget, megismételve 2015-ben és 2018-ban elért sikerét. A felmérés a 2020 előtti állapotokat tükrözi, hiszen az elmúlt két évben a koronavírus-járvány jelentősen megnehezítette az állatkertek működését, így teljesítményük értékelését is - fűzte hozzá a szakember. Kiemelte, az elmúlt években park folyamatosan fejlődik és a leggyorsabban fejlődő állatkertté vált a városi tulajdonban lévő állatkertek között egész Európában. Az értékelési rendszerben az állatkerteket a látogatószám mel

Néhol 40 fok közeli meleg is lehet a jövő héten

A jövő héten fokozódik a hőség, néhol 40 fok közeli meleg is lehet - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez. Hétfőn sok napsütés várható de főleg az Északi-középhegység térségében előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 15 és 21 fok között valószínű, de a hidegre érzékeny részeken 11-14 fokot is mérhetnek. A legmagasabb hőmérséklet 31 és 36 fok között valószínű. Kedden is sok lesz a napsütés, de a nyugati és északi tájakon időszakosan több lehet a felhő, és azokon a tájakon zápor, zivatar is előfordulhat. A hajnali 14-22 fokról, délután 32-37 fokig melegszik fel a levegő. Szerdán a napsütés mellett a Dunántúl nyugati, délnyugati részein alakulhat ki zápor, zivatar. A minimumhőmérséklet 15 és 23, a maximum 33 és 38 fok között valószínű. Csütörtökön és pénteken napos idő várható. Az ország döntő részén nem valószínű csapadék, de néhány helyi zápor, ziva

Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban

Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban. Dr. Bene Orsolya, kardiológus a WEBBeteg portálon megjelent írásában eloszlatja a félreértéseket. Tévhit: A magas vérnyomás nem veszélyes Tévedés, hogy a magas vérnyomás nem veszélyes! Bár a hypertonia nem mindig jár panasszal, fájdalommal, ijesztő tünetekkel , a kezeletlen magas vérnyomás hosszú évek során alattomosan szívelégtelenséghez vezethet, fokozza az érelmeszesedés kialakulását, így a szélütés, infarktus kockázatát, károsítja a vesét. A célérték alatt tartott, megfelelően beállított vérnyomásértékekkel a stroke előfordulása 45 százalékkal, az infarktusé 21 százalékkal csökkenthető. Tévhit: Az életkor emelkedésével megengedhető a magasabb vérnyomás Régi tévhit, hogy a normális szisztolés vérnyomást úgy kapjuk meg, ha az életkorunkhoz hozzáadunk 100-at. Ez azonban helytelen, a vérnyomás felső értéke a legtöbb esetben 140/90 Hgmm, vesebetegek, cukorbetegek, érbetegek esetén az érték alacsonyab