Ugrás a fő tartalomra

Berlusconi mozgatja az államfőválasztás szálait az olasz sajtó szerint

Egyik párt sem állított még jelöltet a tizenkét nap múlva kezdődő elnökválasztásra, egyedül Silvio Berlusconi volt miniszterelnök, a Hajrá, Olaszország! (FI) vezetője hozta nyilvánosságra, hogy készen áll ismét "pályára állni" - jelentette a Corriere della Sera című napilap szerdán. AZ Il Foglio szerint Berlusconi mozgatja az államfőválasztás szálait.

"Teljes sötétségben tapogatódznak" a pártok, ami a hétéves mandátum után távozó Sergio Mattarella esetleges utódját illeti - írta az Il Foglio. A napilap úgy látja, "egyelőre nagyon kevés a biztos információ, az egyetlen bizonyosság, hogy az elnökválasztás szálait Berlusconi tartja kézben".

A Corriere della Sera szerint Silvio Berlusconi eltökéltségét bizonyítja, hogy szerdától római villájába tette át székhelyét, és megkezdte az egyeztetést a politikusokkal a következő államfő megválasztásáról, amely január 24-én kezdődik a parlamentben.

Előrejelzések szerint a következő napokban a jobbközép Hajrá, Olaszország! elnöke "minicsúcsot" tart szövetségeseivel, vagyis Matteo Salvinivel a kormánypárti Liga, valamint Giorgia Melonival az ellenzéki Olasz Testvérek (FdI) vezetőjével. Hasonlóképpen a hétvégén várható a baloldali Demokrata Párt (PD) ülése is.

Korábban a jobbközép szövetség pártjai nem zárták ki Silvio Berlusconi jelölését a köztársasági elnök székébe. Berlusconit azonban sem az Öt Csillag Mozgalom (M5S), sem a PD nem támogatja. "Berlusconi jelölése megosztó, és még az sem világos, hogy tényleg jelölteti-e magát, ellenkező esetben a jobbközépnek másik közös jelöltet kell találnia, olyat, akit a baloldal sem utasít el" - nyilatkozta Riccardo Molinari a Liga képviselőházi frakcióvezetője a közrádiónak szerdán.

Giorgia Meloni az FdI elnöke úgy reagált, hogy a többséggel bíró jobbközépnek évtizedek óta először nyílik lehetősége elnököt jelölni. "Ne szalasszuk el az alkalmat!" - mondta Meloni.

A 85 éves Silvio Berlusconi a maga részéről még nem jelentette be hivatalos jelölését, a "pályára való visszatérését" viszont igen, ami azt jelenti a politikai kommentárok szerint, hogy jelenleg azt számolja, mekkora esély van saját vagy egy általa kiválasztott másik jelölt megválasztására. Berlusconi ezzel egy időben leszögezte, hogy ha Mario Draghi a kormányfői székből átül az államfőibe, akkor az olaszok visszatérnek az urnákhoz, vagyis a FI a februárban egyéves nagykoalíciót befejezettnek tekinti.

Mario Draghi évzáró sajtótájékoztatóján jelezte, hogy kormányzati munkáját lezártnak tartja, és nem utasítja el az elnöki jelölést. Draghi "előrelépését" azonban a  baloldali PD sem nézi jó szemmel a kormánykoalíció felborulásától és előrehozott választásoktól tartva. A PD még nem tudott közös jelöltben megállapodni az Öt Csillag Mozgalommal (M5S), és a baloldali Sergio Mattarellát sem tudta maradásra késztetni.

Az Il Foglio szerint a PD csakis akkor egyezne bele Mario Draghi elnöki jelölésébe, ha garanciát kapna, hogy a kormány 2023-is fennmarad, valamint ha megfelelő utódot tudnának találni a kormányfői székbe is.  

A Ligát vezető Matteo Salvini szerdai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: akárki legyen a következő elnök, beiktatása után kormányátalakításra van szükség. Felvetette, hogy az összes kormánypárt vezetője lépjen be a kormányba miniszteri posztot vállalva. Megjegyezte, hogy az igazi vészhelyzetet Olaszországban nem az új elnök megválasztása, hanem az ugrásszerűen megnőtt rezsiárak jelentik.  

Köztársasági elnöknek bármely, ötvenedik életévét betöltött, büntetlen előéletű olasz jelölhető. A szavazás első három fordulójában a teljes parlament, valamint a tartományok küldöttei kétharmados támogatására szükség van. Több mint ezren döntenek az elnökről, de a pandémia miatt sokan hiányozhatnak.

A voksolás negyedik fordulójától elegendő az egyszerű többség. A köztársaság történetében 1985-ben Francesco Cossigát és 1999-ben Carlo Azeglio Ciampit választották meg az első fordulóban, Sergio Mattarella 2015-ben a negyedik voksoláson lett államfő.  

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szijjártó Péter kioktatta az Európai Uniót

Ukrajna és Moldova mellett Georgiának is meg kellett volna kapnia az európai uniós tagjelölti státuszt, ennek elmaradása megmagyarázhatatlan, érthetetlen és Európa szempontjából is káros - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Tbilisziben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilja Darcsiasvilivel közös sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy a csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozón Ukrajna és Moldova megkapta a tagjelöltséget, de kiemelte, hogy ezt Georgiának is meg kellett volna adnia a közösségnek. "Ha az Európai Unióban lenne akár csak egy pici stratégiai látásmód is, akkor a tagjelölti státuszt Georgia tegnap meg kellett volna, hogy kapja" - vélekedett, az ezzel ellentétes döntést megmagyarázhatatlannak, érthetetlennek és Európa szempontjából is károsnak nevezve. "A tegnapi brüsszeli döntés ellentétes az EU megerősítésének céljával, újabb elfecsérelt lehetőséget jelent, ráadásul tiszteletlenség a georgia

Nehéz tél elé nézhet Európa

Várhatóan nehéz télre kell készülnie Európának, a gazdasági problémák megoldására közös európai válaszokat kell találni - jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök pénteken, az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozójára érkezve. "Ha ezen a nyáron nem készülünk közösen a télre, akkor nagy a veszélye annak, hogy ezen a télen komoly problémákkal kell szembenéznünk" - fogalmazott Alexander De Croo. Emlékeztetett arra, hogy vannak EU-tagországok, melyek már intézkednek a gázhiány elkerülésére, azonban - hangsúlyozta - hatékonyan csak a közös cselekvés útján lehetséges kilábalni a nehéz időszakból. "Nálunk már most is magas az infláció, és magasak az energiaárak" - fogalmazott. Közölte továbbá, hogy kormánya támogatja az energiahordozók közös beszerzésére vonatkozó európai bizottsági javaslatot, valamint az árak plafonjának megállapítását is. Véleménye szerint az Európai Bizottságnak kézbe kell vennie az ügyet, a tagállamok

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban. Anthony Sheridan szakértő az eseményen elmondta, 29 ország 126 állatkertjét vizsgálta meg mintegy negyven szempont alapján: a C, azaz a félmillió látogatószám alatti kategóriában negyvenöt állatkert közül a Nyíregyházi Állatpark szerezte meg az elsőséget, megismételve 2015-ben és 2018-ban elért sikerét. A felmérés a 2020 előtti állapotokat tükrözi, hiszen az elmúlt két évben a koronavírus-járvány jelentősen megnehezítette az állatkertek működését, így teljesítményük értékelését is - fűzte hozzá a szakember. Kiemelte, az elmúlt években park folyamatosan fejlődik és a leggyorsabban fejlődő állatkertté vált a városi tulajdonban lévő állatkertek között egész Európában. Az értékelési rendszerben az állatkerteket a látogatószám mel

Néhol 40 fok közeli meleg is lehet a jövő héten

A jövő héten fokozódik a hőség, néhol 40 fok közeli meleg is lehet - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez. Hétfőn sok napsütés várható de főleg az Északi-középhegység térségében előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 15 és 21 fok között valószínű, de a hidegre érzékeny részeken 11-14 fokot is mérhetnek. A legmagasabb hőmérséklet 31 és 36 fok között valószínű. Kedden is sok lesz a napsütés, de a nyugati és északi tájakon időszakosan több lehet a felhő, és azokon a tájakon zápor, zivatar is előfordulhat. A hajnali 14-22 fokról, délután 32-37 fokig melegszik fel a levegő. Szerdán a napsütés mellett a Dunántúl nyugati, délnyugati részein alakulhat ki zápor, zivatar. A minimumhőmérséklet 15 és 23, a maximum 33 és 38 fok között valószínű. Csütörtökön és pénteken napos idő várható. Az ország döntő részén nem valószínű csapadék, de néhány helyi zápor, ziva

Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban

Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban. Dr. Bene Orsolya, kardiológus a WEBBeteg portálon megjelent írásában eloszlatja a félreértéseket. Tévhit: A magas vérnyomás nem veszélyes Tévedés, hogy a magas vérnyomás nem veszélyes! Bár a hypertonia nem mindig jár panasszal, fájdalommal, ijesztő tünetekkel , a kezeletlen magas vérnyomás hosszú évek során alattomosan szívelégtelenséghez vezethet, fokozza az érelmeszesedés kialakulását, így a szélütés, infarktus kockázatát, károsítja a vesét. A célérték alatt tartott, megfelelően beállított vérnyomásértékekkel a stroke előfordulása 45 százalékkal, az infarktusé 21 százalékkal csökkenthető. Tévhit: Az életkor emelkedésével megengedhető a magasabb vérnyomás Régi tévhit, hogy a normális szisztolés vérnyomást úgy kapjuk meg, ha az életkorunkhoz hozzáadunk 100-at. Ez azonban helytelen, a vérnyomás felső értéke a legtöbb esetben 140/90 Hgmm, vesebetegek, cukorbetegek, érbetegek esetén az érték alacsonyab