Ezen besírsz: 10+3 vicces településnév a Nyugat-Dunántúlról

Kik laknak Szilsárkányban, mennyire izgalmas az élet Pornóapátiban, hogy ityeg a fityeg Baktüttösön? Magyarország nemcsak természeti kincsekben gazdag, a vidék számtalan megmosolyogtató településnévvel is büszkélkedhet. A Hellóvidék összeszedett pár remek példát.

Apácatorna

Sajnos hiába utazunk el Veszprém megyében, a 8-as főút mentén Ajkától 23 kilométerre nyugatra található Apácatornára, aránylag csekély a valószínűsége, hogy hasizmozó apácákat lássunk a patakparton. A Torna itt a Marcal mellékvizét jelenti, az apáca pedig a közeli kolostorról, aminek birtoka volt a település.

Lakosság: 352 fő

Baktüttös

Kicsinyke község Zala megyében, a Göcsejben. Tüttös („Teu Teus”) formában Bakkal együtt 1239-ből való első említése. A település középkori történelme nem ismeretes, de feltételezhető, hogy Bakkal együtt cserélt gazdát. Azt viszont tudni, hogy a 16. században teljesen elnéptelenedett a törökök pusztítása miatt. Újratelepedése 1718-ban indult, és lassan folyt. A 18. és 19. században sem fejlődött komolyabban a település, elsősorban nagyon rossz minőségű földjei miatt. Az 1950-es évektől sokan Zalaegerszegen kerestek munkát, amely következtében elvándorlás volt jellemző a községben.

Lakosság: 352 fő

Csesznek

Község Veszprém megyében, a Zirci járásban. A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Cseszneknek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi. A név, bármennyire is frivolnak tűnik, a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik.

Lakosság: 547 fő

Chernelházadamonya

A Sárvártól 21 km-re északnyugatra, Szombathelytől 31 km-re északkeletre fekvő falu neve annyira már nem vicces, ha tudjuk, hogy két falu, Csernelháza és Damonya egyesítéséből jött létre 1925-ben. Az egyesített település nevének helyesírását a vonatkozó jogszabályokat semmibe véve az innen származó chernelházi Chernel nemesi család nevére tekintettel határozták meg.

Lakosság: 192 fő

Farád

A Dunántúl északi részén fekszik, a Kisalföldön, ezen belül pedig a Rábaközben. Nyugati határában a Farkas-árok, északi külterületei közt pedig a Kapuvár-Bősárkány-csatorna húzódik. Nevének eredete a Rábaköz északi, a Hanság mocsaraival határos helyzetére utal: itt volt ugyanis a földművelésre alkalmas vidék vége (fara), amitől északra a mocsárvilág következett. A régészek három avar kori lelőhelyet tártak fel a településen, melyek közül kettő temetkezési célokat szolgált.

Lakosság: 1895 fő

Hagyárosbörönd

A község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban található. 1941-ben jött létre Hagyáros és Börönd községek egyesítéséből. A két település nevének eredete nem ismert, valószínűleg a Hangyás – Hagyáros szóra, illetve a Bőrönd, Berend, Berény személynévre vezethetőek vissza.[3] Börönd első írásos említése Berend néven 1332-ből származik.

Lakosság: 301 fő

Lickóvadamos

Község, szintén Zalai-dombság területén. Liczkó már 1260-ban létezett. Különböző neveken szerepel, mint: Aqua Lysco, terra Lysco, Naglizkow, Kyslyzko, Felselyzko és Iborlysko. 1338-ban a besenyői nemesek Nagy- Liszkó nevű birtokot Isabori Jánosnak engedték át. 1513-ban Nagy- Liczkót Várföldével fogják együtt. A hajdani Kyslycko ma egyszerűen csak határnév. Vadamos a Vadalmás név elferdítése. Lickó, Vadamos és Mukucsfalu falurészeket a Gellénházi-patak választja el egymástól. A két település nevéből mesterségesen alkotott helynév első tagja szláv eredetű. Lickóvadamos Lickó (Nagy- és Kis-) és Vadamos településekből 1898-ban lett egyesítve.

Lakosság: 187 fő

Markotabödöge

Markotabödöge területén már a kőkorszak idején is éltek emberek. A Győr-Moson-Sopron megyei település két község, Morgota és Bedegh összeolvadásából jött létre.

Lakosság: 474 fő

Pornóapáti

Határos települések Horvátlövő, Nárai, Ják, Abdalóc, Németlövő, Beled, valamint Pokolfalu.

Szombathelytől 16 kilométerre, az osztrák határ közvetlen közelében fekszik. Neve valószínűleg a szláv Pernovo helynévből származik, eredete ismeretlen. Névutótagja egykori ciszterci apátságára utal. A község területén már a római korban villák lehettek. Ezt látszik igazolni a határában megtalált 4. századi latin feliratos római sírkő.

Már az 1200-as években is Porno néven említették, habár a település neve valószínűleg szláv eredetű. Az „apáti” utótagot az itteni ciszterci apátság miatt kapta. Mosolyogtató neve ellenére Pornóapátiban meglehetősen komoly események történtek az évszázadok során. Számtalanszor cserélt földesurat, a trianoni békeszerződés után pedig Ausztriához csatolták, ám a lakói népszavazáson úgy döntöttek, Magyarországhoz szeretnének tartozni. A II. világháború után itt élt néhány évig Páger Antal színművész is. Pornóapáti napjainkban sem szűnt meg különlegesnek lenni: 2005-ben itt épült meg a Nyugat-Dunántúl első biomasszán alapuló bio-szolár falufűtőműve.

Lakosság: 416 fő

Pókaszepetk

A Zala folyó partján fekvő települést először 1262-ben említik, a mellette fekvő, nem kevésbé mókás nevű Pacsa, Tötös, Hazugd és Kerecseny falvakkal együtt honfoglaláskori települések. Neve onnan származik, hogy Pókafát és Szepetket 1943-ban egyesítették. Az apró kis település egyik érdekessége egy bioméhészet, ahol kiváló minőségű mézet kapni, de a környék a Balaton közelsége, a természeti adottságok és a jó borok miatt is vonzza a belföldön kirándulókat.

Lakosság: 909 fő

Rum

A kis község község Vas megyében. Neve egyáltalán nem áll összefüggésben az alkohollal, eredete ennél kevésbé vicces és izgalmas. Rum a német Ruhm személynév vagy a Rummy családnév után kapta a nevét. Ha erre járunk, semmiképpen ne hagyjuk ki itt a Széchenyi kastélyt!

Lakosság: 1234 fő

Sáska

Község Veszprém megyében. A falu gyönyörű természeti környezetben fekszik a települést körülvevő erdők-mezők pihentető sétákra, kirándulásra adnak lehetőséget. A települést először 1385-ben említik, mint a Gyulaffy-család birtokát. Templomát IV. Béla szentelte fel 1250-ben.

Lakosság: 280 fő

Sikátor

Sikátor egy kicsi falu Győr-Moson-Sopron megyében, Győrtől 35 km-re fekszik. A településről először a 14. században írtak, akkor Sykator néven, ami latinul szűk utcát, szőlők közötti „vakutat" jelent. Korábban a térségben virágzott a szőlőtermesztés és a mezőgazdaság, ma már szinte alig lakják a falut.

Lakosság: 307 fő

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6 vicces történet nőgyógyászoktól, amit nem bírsz ki nevetés nélkül

Halottal álmodtál? Ezt üzeni neked a tudatalattid

Videón, ahogy tigris közelít egy férfihoz fényes nappal, az utcán

A cselgáncsozó Pupp Réka ötödik